A lakhatási problémák és a megfizethető bérleti díjak a németek számára a legfontosabb politikai kérdések közé tartoznak. A szövetségi kormány számos intézkedéssel igyekszik enyhíteni a problémákat. De az eszközök meglehetősen kevésnek bizonyúlnak, egy tanulmány szerint.
A kormány szerint a megfizethető lakásokra vonatkozó kormányzati lépések alig hatékonyak. Például a bérleti díjak fékezése, a szociális lakások és a lakástámogatás “csak nagyon korlátozott mértékben járul hozzá” ahhoz, hogy enyhítse a lakások hiányát a nagyvárosokban. A berlini Humboldt Egyetem szociológusainak egyik tanulmánya alapján. Ennek oka, hogy a szociális lakásépítés, mint a leghatékonyabb eszköz túl kevés pénzt hoz.
A tanulmány szerint a tíz legnagyobb város jelenlegi mérete körülbelül 185 évig tarthatna, hogy a jelenlegi szakadékot megfizethető áron lehessen zárni. Jelenleg az állam évente mintegy kétmilliárd eurót fektet be a szociális lakásokba.
A szerzők kritizálják azt a tényt, hogy a finanszírozási programok drasztikusan csökkentek a kilencvenes évek vége óta, és ma túlságosan kicsik. 2016-ban például mintegy 25 000 új szociális lakóegységet építettek – ugyanakkor 90 ezer lakás esett ki a bérleti díjból. Emellett a kötelező szociális bérleti díjak gyakran túl magasak a szegénységi küszöb alatt élő háztartások számára.
Másrészt az állam kétmilliárd eurót költ a lakástámogatásokra, és fedezi a Hartz IV kedvezményezettjeinek 15 milliárd eurós lakhatási költségeit. A tanulmány szerzője, Andrej Holm bírálja, hogy ez a pénz többnyire a kereskedelmi földesurakhoz folyik. Ez a “magánszemélyek” gazdasági elismerésének tekinthető.
A lakhatási támogatással kapcsolatosan probléma, hogy csak néhány szükségletet tud kielégíteni. Lakástámogatást hoztak létre, hogy segítsék a bérlőket, akiknek egyébként a Hartz IV-re kellene pályázniuk. A tanulmány szerint 2014-ben öt nagy városi háztartás közül kettő a jövedelmük több mint 30 százalékát fordította a lakásra. Ez a kiadások határértékének számít, a szegényebb háztartások többet nem engedhetnek meg maguknak. 2014-ben a lakhatási támogatás csak az összes város költségvetésének 1,2 százalékát érte el.
A bérleti ár fék,írják a szerzők, mert nem alkalmazzák következetesen. Számításuk szerint a szövetségi szekció következetes alkalmazására és ellenőrzésére vonatkozó új szerződések bérleti díjának emelése 17 százalékkal csökkenthető. Egyes városokban, mint Freiburg, Heidelberg vagy Jéna, a lehetőség akár egyharmada is lehet.
A szakszervezetbarát Hans Böckler Alapítvány megbízásából a tudósok megvizsgáltak mikroszámlálási adatokat a 77 nagyvárosból Németországban.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS