Célzott pénzügyi támogatással az EU Bizottság támogatni kívánja a csatlakozási tárgyalásokat a nyugat-balkáni államokkal – és felhívja a figyelmet a térség feszültségére, amely “azonnal felrobbanhat”. De a lehetséges csatlakozás nem vitatható.
Az instabilitás és a konfliktusok újjáéledése miatt az EU Bizottság felszólított a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására a nyugat-balkáni országokkal. Ebből a célból a strasbourgi hatóság bejelentette, hogy célzottabb pénzügyi támogatást nyújt az érintett hat ország számára. Hat kulcsfontosságú területen tett lépcsőzetes kezdeményezéseket, a jogállamiságtól a migrációig és a szélessávú kommunikáció fejlesztéséig. “A nyugat-balkáni országok stabilitásához és jólétéhez való befektetés az Unió biztonságában és jövőjében térül meg” – mondta Jean-Claude Juncker az Európai Bizottsági elnöke.
A volt Jugoszlávia térségében az 1990-es évek háborúja után még mindig “olyan feszültség merülhet fel, amely azonnal felrobbanhat”. Mondta Johannes Hahn, az EU Bővítési Biztosa. Mindazonáltal a Bizottság világossá tette, hogy a határ-konfliktusokat 2025-ig meg kell oldani a csatlakozás előtt. “A nyugat-balkáni országok nem csatlakozhatnak anélkül, hogy a határ-konfliktusok korábban nem kerülnek megoldásra” – mondta Juncker. Meg akarja akadályozni a probléma megismétlődését, mint Szlovénia és Horvátország esetében, amelyek 2004-ben és 2013-ban csatlakoztak. A két EU-partner évek óta vitatja a Piran-öböl határát.
A Bizottság szerint Szerbia és Montenegró 2025-ig “esélyese” lehet az esetleges uniós csatlakozásnak. Más országok felzárkózhatnak. A hivatalos tagjelölt országok már Macedónia és Albánia, de még nem születnek konkrét tárgyalások. Számukra a Bizottság “kész volt arra, hogy a feltételek teljesülése esetén ajánlásokat készítsen a csatlakozási tárgyalások megkezdésére”. Koszovót és Bosznia-Hercegovinát az EU “potenciális jelölteknek” nevezi.
A Nyugat-Balkán számára a bővítés hiteles kilátásaival kapcsolatos új bizottsági stratégia Oroszországnak a volt Jugoszlávia térségében való politikai befolyásolására irányuló kísérleteire adott válaszként tekinthető. Valamint Kína növekvő gazdasági elkötelezettségét is figyelembe veszi. Az új tagok felvételét az egykori EU-tagállamok egyhangúlag határozzák meg. Számos EU-tagállamban azonban az EU bővítésének többsége elutasításra kerül. A kritikusok már 2007-ben Románia és Bulgária csatlakozását korainak tekintették.
Nem arról van szó, hogy “enyhítenénk a feltételeinket” – nyilatkozta Johannes Hahn Bővítési Biztos, a Nyugat-Balkán kilátásairól. “Mindenkinek meg kell tennie a házi feladatát.” Ez magában foglalja a bővítéssel kapcsolatos tájékoztatásokat is a korábbi EU-országokban. Mivel az EU saját érdeke, hogy erőteljesebben tegye érdekeltté az országokat. “Vagy stabilitást exportálunk vagy instabilitást importálunk.”
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS