Az EU jelenleg a lengyel igazságügyi reform miatt szankcionálási eljárást indít. Most lehet még egy jelölt erre: Románia. A szenátus is megerősíti az igazságszolgáltatás munkáját érintő törvényjavaslatokat.
A tömeges tiltakozások és az EU figyelmeztetései ellenére a román parlament felső kamarája két, az igazságszolgáltatás szabadságát korlátozó törvényt hagyott jóvá. Egy új, az előző napon elhatározott rendelettel együtt az igazságszolgáltatási csomagot Klaus Johannis elnök úr aláírásra bocsátja.
Johannis korábban kritizálta a PSD (szociáldemokraták) és az ALDE (liberálisok) által kezdeményezett csomagot. “Nyilvánvalóan fennáll annak a veszélye, hogy az EU-Szerződés 7. cikkét (például az EU-Szerződést) Romániával szemben is, mint Lengyelország esetében is alkalmazni fogják, amikor az igazságügyi jogszabályokat (…) jóváhagyta” – mondta. “Bárki, aki úgy gondolja, hogy nem lesz semmilyen következmény, egyszerűen leesett a holdról.”
Az államfő csak egyszer tudja visszavezetni a törvényeket a parlamentbe. Ha újra eldöntötték, alá kell támasztaniuk és hatályba kell léptetniük. Egy új rendelet szerint az ügyészek nem tudnak szabadon dolgozni. Vizsgálati lépéseiket a felügyelők elháríthatják, ha úgy ítélik meg, hogy “nem megfelelőek”. Szakértők bírálják, a homályos “rossz” kifejezés visszaéléshez vezethet. Az ügyészek és a bírák ellen folytatott nyomozások esetében a legmagasabb ügyészségen belül egy új különleges egységnek kell felelősnek lennie – és nem az ügyész DNS-ből diktált korrupcióellenes egységének.
A bíróknak és az ügyészeknek személyesen is felelősnek kell lenniük az igazságszolgáltatás kudarcával kapcsolatban. A Szenátus már korábban elhatározta ezt. A kritikusok ezt megfélemlítés kíséretében látják. Eddig a személyes felelősség csak lehetséges-szabályozás volt, most az állam köteles visszaszerezni a bírák és az ügyészek kártérítési igényeit.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS