“Nem hagyhatjuk, hogy szétválasszanak bennünket” – mondta Michael Roth, Európai Államminiszter a Nagy-Britanniával folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban. Ezeknek könnyednek kell lenniük. Az EU egységként kíván működni, és egyértelmű követelményeket támaszt a távozó partnerrel szemben.
Az EU 27 tagállama vörös vonalakat jelölt meg a Nagy-Britanniával fennálló jövőbeli kapcsolatok terén. Az Európai Miniszterek a diplomáciai tisztviselők szerint Brüsszelben január végén az EU-ból távozó britekkel folytatandó közelgő tárgyalások megbízásáról döntöttek. Ezek a tárgyalások várhatóan március elején kezdődnek, amelyek valószínűleg nehezek lesznek és nagy időnyomás alatt vannak. A hangsúly a tisztességes versenyre irányul. “Nem szabad társadalmi dömpinget, sem környezeti dömpinget folytatni” – mondta Michael Roth, az SPD államminisztere a Nagy-Britanniával fennálló jövőbeli kapcsolatokról.
Amélie de Montchalin francia államtitkár hasonló nyilatkozatot tett. Az európaiak érdekeinek védelméről szól. De Montchalin hangsúlyozta a jövőbeni megállapodások ellenőrzését és a szankciókra vonatkozó záradékokat. “Jelentős, ambiciózus, kiegyensúlyozott és messzemenő partnerséget kínálunk” – mondta Andreja Metelko-Zgombic államtitkár a horvát elnökség részéről. Az Európai Unió ehhez “pontosan meghatározott” mandátumot dolgozott ki.
Roth, mint a francia képviselő, hangsúlyozta azt a nagy egységét, amellyel a 27 EU-állam várakozással tekint a londoni tárgyalásokra. “Nem lehetünk megosztva” – mondta Roth; de Montchalin azt mondta: “Az egységünk teljes.”
Az EU határozott kötelezettségvállalásokat követel
A 46 oldalas tárgyalási mandátum hangsúlyozza a tisztességes verseny fontosságát, amely szabályainak megbízható kötelezettségvállalásokon kell alapulniuk. A tervezett megállapodásnak fenn kell tartania a közös magas szintű előírásokat. Az állami támogatások, a verseny, az állami társaságok, a munkaügyi és társadalmi normák, a környezetvédelmi szabványok, az éghajlatváltozás, a vonatkozó adóügyi kérdések és az ezeken a területeken végrehajtott egyéb beavatkozások tekintetében továbbra is fenn kell tartani az EU-szabványokhoz hasonlóan magas szintű előírásokat.
Az Egyesült Királyság kormánya azonban “nem akarja jóváhagyni az olyan intézkedéseket ezeken a területeken, amelyek túlmutatnak az átfogó szabadkereskedelmi megállapodásban tipikusan szereplő intézkedéseken”. Boris Johnson miniszterelnök egyértelművé tette, hogy országa “ezeken a területeken a legmagasabb szintű előírásokat akarja fenntartani”, de ez brit, nem pedig EU szabványokat jelent. Semmilyen módon nem akarja szerződésesen elkötelezni magát az EU követelményei mellett.
A halászat és a pénzügyek ellentmondásosak
Ez a kereskedelmi megállapodást többek között a halászati megállapodástól teszi függővé. Felszólít arra, hogy ” az Egyesült Királyság vizein halászó uniós halászok általi gazdasági zavarokat kerüljék el”. A főtárgyaló, Michel Barnier szerint kvóta alapján kölcsönös hozzáférést kell biztosítani a piacokhoz és a halászati területekhez. Johnson miniszterelnök viszont azt akarja, hogy “visszanyerje” a brit vizek irányítását halászai számára.
A brit pénzügyi szolgáltatók hozzáférése az EU piacához szintén kulcsfontosságú kérdés London számára, tekintettel az ágazat gazdasági jelentőségére. Az EU megbízatása ebben a kérdésben nem túl részletes. Nyilvánvaló, hogy a brit bankok és pénzügyi vállalatok elveszítik az “EU útlevelet”, amely lehetővé teszi számukra a kontinensen történő működést. Mindkét fél egyenértékűségi megállapodások révén kívánja biztosítani a jövőbeli piacra jutást.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS