Az USA nem sokáig vár. Körülbelül két héttel az INF-szerződés hivatalos lezárása után a katonaság közepes hatótávolságú rakétát tesztel Kaliforniában. Oroszország reakciója nem sokáig várat magára.
Oroszország felháborodottan reagált egy amerikai közepes hatótávolságú rakéta tesztelésére. Washingtont nyilvánvalóan érdekli a “katonai feszültségek fokozódása” – mondta Szergej Riabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Tass-nak. De Moszkvát nem provokálja ez. “Nem lépünk be egy drága fegyverversenybe” – mondta Riabkov.
Geng Shuang, a kínai külügyminisztérium szóvivője szintén figyelmeztetett a katonai feszültségek fokozódására. Azt jósolta, hogy a rakétapróba “új fegyverkezési versenyt indít”, amely “katonai konfrontáció fokozódásához vezet” – mondta Geng Pekingben. Ez negatív hatással lenne a “nemzetközi és regionális biztonsági helyzetre”.
Az Egyesült Államok vasárnap, kb. két héttel az INF leszerelési szerződésének lejártát követően tesztelt egy közepes hatótávolságú rakétát. A Pentagon szerint a több mint 500 kilométer távolságban lévő szárazföldi és hagyományos rakétát a kaliforniai part közelében fekvő San Nicola-szigetről lőtték. A rakétateszt az INF-Szerződés értelmében tilos lenne.
A rakéták átalakíthatók
Az USA és Oroszország által a megállapodás augusztus 2-án történő felmondása világszerte táplálta az új és veszélyes fegyverkezési verseny félelmét. Az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió között létrejött 1987. évi megállapodás mindkét fél számára megtiltotta az 500 és 5500 kilométer közötti földi ballisztikus rakéták és körutazási rakéták gyártását, tesztelését és birtoklását.
Noha a Pentagon kijelentette, hogy egy “hagyományosan konfigurált” hajózási rakétáról van szó. Azonban a rakétákat, amelyeket eredetileg a hagyományos harci fejekhez állítottak fel, később utólagosan fel lehet szerelni atombombafejek szállítására. Riabkov hangsúlyozta, hogy Oroszország ragaszkodni fog az ilyen rakétarendszerek telepítésére vonatkozó önrendelkezési moratóriumhoz. De az Egyesült Államoknak nem kellene ezt tennie.
Az 1987. évi INF-szerződést Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja felmondta azon az alapon, hogy Oroszország évek óta megsértette a megállapodást. Moszkva elutasítja az állításokat. Közvetlenül a megállapodás megkötése után, Mark Esper, az Egyesült Államok honvédelmi minisztere bejelentette az új amerikai rakétarendszerek gyors fejlesztését.
“Közvetlen katonai fenyegetés országunk számára”
Nem világos azonban, hogy hol helyezkednek el az új rakéták. Jens Stoltenberg a NATO főtitkára szerint nem tervezik új nukleáris rakéták telepítését az európai talajra. Esper szerint azonban az Egyesült Államok új, hagyományos, közepes hatótávolságú rakéták gyors telepítésére törekszik Ázsiában Kína ellen.
“Nem számít, hogy ezeket a rendszereket a jövőben hol fogják használni – Ázsiában vagy Európában -, képesek lesznek elérni hazánkat” – mondta Konstantin Kosachev a Szövetségi Tanács Külügyi Bizottságának elnöke az Interfax ügynökségnek.. “Ezért közvetlen katonai fenyegetést jelentenek országunk számára.” Ennek nemcsak az Egyesült Államokra nézve vannak következményei, hanem azon országok számára is, amelyekben a rendszert állomásoztatják.
A jelenlegi teszt azt is megerősíti, hogy az Egyesült Államok megsértette az INF leszerelési szerződést, amelyet augusztus elején szüntettek meg. Nem Oroszország sértette meg, mondta az Orosz Lordok Háza Külügyi Bizottságának elnöke. Ilyen kutatási projektek kivitelezését kizárólag augusztus 2–19. között lehetetlen lett volna végrehajtani.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS