Az Egyesült Államok szankciókat vet ki Zarif iráni külügyminiszterre. A reakció erre változó: Az iráni elnök nyugodt, de dühös. Az EU kritikus. És az érintett személy? Szerinte a fellépés nem hatékony.
Irán, az Egyesült Államokkal ellentétben, nyugodtan reagált a külügyminiszter, Javad Zarif elleni szankciókra. Az amerikaiak gyerekesen viselkedtek – mondta Hasszán Rohani elnök. “Minden nap tiltakoztak, előfeltételek nélkül akartak beszélgetni, majd szankciókat szabtak ki a külügyminiszter ellen.” – mondta Rohani.
Az Egyesült Államok szerdán az országgal szemben további gazdasági szankciókat nem vezetett be, hanem Zarif ellen. Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerint erre azért van szükség, mert Zarif valósítja meg a legfőbb vallási vezető politikáját és a rezsim elsődleges szóvivője világszerte. Az intézkedések befolyásolják az Egyesült Államok ingatlan- és üzleti érdekeit. Maga Sarif azonban tweetelt: “Ez nem érint engem és a családomat.” Iránon kívül nincs ingatlanom. “Az igazság annyira fájdalmas? Köszönöm, hogy ilyen komoly veszélyt jelentek az Egyesült Államok politikájára.”
Az EU kritizálta az Egyesült Államok Zarif elleni szankcióit. “Sajnáljuk ezt a döntést” – mondta Federica Mogherini, az EU külpolitikájának szóvivője. Európai oldalról folytatni fogja a munkát Zarif-al. Fontos nyitva tartani a diplomáciai csatornákat.
Zarif az Egyesült Államokban nagykövetként élt, tanult és dolgozott. A 2015. évi nukleáris megállapodás egyik építészének tekintik, amelyben az ország megállapodott az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal. Gondoskodnia kellett arról, hogy Irán ne fejlesszen ki nukleáris fegyvereket. Cserébe a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő ország ellen enyhítették a szankciókat.
A szövetségi kormány részvétele?
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke 2018 májusában kilépett az Iránnal megkötött nemzetközi nukleáris megállapodásból, bejelentette a “maximális nyomás” politikáját. A bevezetett amerikai szankciók keményen sújtják az iráni gazdaságot. Bár az európaiak szeretnének ragaszkodni a megállapodáshoz és elutasítják az USA “maximális nyomás” politikáját. De nem tudták megakadályozni, hogy a legtöbb európai társaság távozzon Iránból az Egyesült Államok pénzügyi és kereskedelmi szankcióinak félelme miatt.
A közelmúltban a konfliktus egy amerikai drón lelövése és az olajszállító tartályhajók elleni támadások után fokozódott a Hormuzi-szorosban. Az Egyesült Államok ezért tengeri kiküldetést kér a Perzsa-öböl felé vezető átjáró biztosítása érdekében, amely fontos a globális olajszállítás szempontjából. Többek között felkérték a szövetségi kormányt, hogy vegyenek részt. Richard Grenell, az Egyesült Államok berlini nagykövete ezzel összefüggésben utalt Németország felelõsségére. “Németország a legnagyobb gazdasági hatalom Európában” – mondta az Augsburger Allgemeine Zeitung-nak. “Ezért ad ez a siker globális felelősséget.”
Az Egyesült Államok kérésére a válasz nem volt egyértelmű: Heiko Maas szövetségi külügyminiszter megtagadta a Bundeswehr kiküldését. Az Egyesült Államokban az Iránnal szembeni maximális nyomás stratégiája helytelen. Az új honvédelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer azonban nem akarta elkötelezni magát. “Jelenleg szorosan konzultálunk Nagy-Britanniával és Franciaországgal ezekkel a követelményekkel kapcsolatban.” – mondta a miniszter a brüsszeli NATO-beli hivatalos látogatása során.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS