Az elmúlt években a globális egészségügyi irányítás egyre nagyobb figyelmet kapott. Két kiemelkedő politikai vezető – Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, és Javier Milei, Argentína elnöke – bejelentette, hogy országaik kilépnek az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéből (WHO). Míg Milei döntése egy szélesebb körű, nemzetközi együttműködést ellenző, nacionalista politika része, Trump mostani lépése egy korábbi, első hivatali idejében már megkísérelt kilépési szándékot tükröz. Ezzel párhuzamosan Kína egyre nagyobb befolyást szerez a WHO-ban pénzügyi támogatások, vakcinadiplomácia és a globális egészségügyi normák alakítása révén. Ezek a folyamatok jelentős változásokat hozhatnak mind a hazai, mind a nemzetközi közegészségügyi politikában.
Trump első kilépési kísérlete (2020)
Első elnöki ciklusában, 2020-ban Donald Trump élesen bírálta a WHO-t, mondván, hogy az szerinte „rosszul kezelte” a COVID-19 járványt, és túlzott mértékben engedett Kína befolyásának. Trump 2020 első munkanapján végrehajtási rendeletet írt alá az Egyesült Államok WHO-ból való kilépéséről. Az amerikai törvények szerint azonban a kilépéshez egyéves felmondási idő szükséges, és az elmaradt tagdíjakat is ki kell fizetni. Mielőtt ez megtörtént volna, az újonnan hivatalba lépő Joe Biden 2021. január 20-án visszavonta Trump döntését. Ez az eset jól mutatta Trump bizalmatlanságát a nemzetközi szervezetekkel szemben, és előrevetítette későbbi lépéseit.
Második kilépési kísérlet (2025)
Második elnöki ciklusa első napján Trump ismét kiadott egy végrehajtási rendeletet, amelyben az Egyesült Államok WHO-ból való kilépését kezdeményezi. Indoklása szerint a szervezet továbbra sem kezeli méltányosan a pénzügyi hozzájárulásokat, és nem megfelelően reagált a világjárványokra. Kritikusai azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a döntés komoly kockázatot jelent a globális egészségbiztonságra nézve, hiszen korlátozná az Egyesült Államok hozzáférését a WHO által biztosított kulcsfontosságú információkhoz, valamint csökkentené befolyását a nemzetközi egészségpolitika alakításában.
Argentína kilépése a WHO-ból
Trump példáját követve Javier Milei, Argentína elnöke bejelentette, hogy országa szintén kilép a WHO-ból. Milei szerint a döntés célja az, hogy Argentína visszaszerezze szuverenitását az egészségügyi döntéshozatalban, és csökkentse a külső befolyást. Kormánya azt állítja, hogy a WHO rosszul kezelte a COVID-19 világjárványt, és a kilépés segíthet függetleníteni az ország egészségpolitikáját. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy Argentína ezzel elszigetelheti magát a nemzetközi egészségügyi válságok kezelésében, ami hosszú távon komoly következményekkel járhat.
Kína növekvő befolyása a WHO-ban
Miközben az Egyesült Államokban vita folyik a WHO-tagságról, Kína folyamatosan erősíti befolyását a szervezeten belül. Trump kritikusai szerint a WHO egyik legnagyobb problémája a főbb donorországok közötti aránytalan hozzájárulás és befolyás. Az Egyesült Államok hagyományosan jelentős összegekkel finanszírozta a WHO-t, míg Kína viszonylag kevesebbel járult hozzá. Peking azonban egyre aktívabb szerepet vállal, és különböző stratégiákat alkalmaz annak érdekében, hogy nagyobb befolyást szerezzen a globális egészségügyben.
Xi Jinping szerint Kína mindig a világbéke építője és a nemzetközi rend őre lesz. Két Taiwan körüli hadgyakorlat között.
Kína fő stratégiái:
- Vakcinadiplomácia és adatmegosztás: Kína több százmillió adag vakcinát adományozott, és aktívan megosztotta a COVID-19 járványügyi adatokat. Ezzel erősíti globális szerepét, noha egyesek szerint ez elsősorban saját politikai befolyásának növelését szolgálja.
- Nemzetközi kezdeményezések támogatása: Kína több multilaterális egészségügyi kezdeményezést is támogat, és olyan reformokat sürget, amelyek előnyösek lehetnek stratégiai érdekei szempontjából. Bár anyagi hozzájárulása továbbra is alacsonyabb, célja hosszú távú befolyásának megerősítése a globális egészségügyi kormányzásban.
- Az amerikai kritikák ellensúlyozása: Trump egyik fő érve a kilépés mellett az volt, hogy az Egyesült Államokat „megkárosítják” a WHO igazságtalan pénzügyi követelményei. Kína ezzel szemben alacsonyabb hozzájárulásai mellett aktívan részt vesz az egészségügyi együttműködések előmozdításában.
A kilépések lehetséges következményei
Az Egyesült Államok és Argentína kilépése jelentős változásokat hozhat a nemzetközi politikai erőviszonyokban.
Ha Washington kivonul a WHO-ból, azzal megszűnik a szervezet legnagyobb finanszírozója és legbefolyásosabb tagja. Ez hatalmi vákuumot hoz létre, amelyet más országok, elsősorban Kína tölthetnek be.
Peking egyre nagyobb szerepet vállal a globális egészségügyi irányításban, és olyan reformokat szorgalmaz, amelyek illeszkednek saját geopolitikai érdekeihez.
Ez a folyamat hosszú távon komoly hatással lehet a nemzetközi kapcsolatokra:
- A nyugati szövetségek meggyengülhetnek, mivel az Egyesült Államok csökkenő befolyása teret ad más hatalmaknak.
- Az autoriter rezsimek megerősödhetnek, hiszen Kína vezető szerepe új normákat hozhat a globális egészségügyi politikában.
- A világjárványokra való közös reagálás nehezebbé válhat, ha a WHO elveszíti legnagyobb pénzügyi támogatóját és befolyásos szakmai központját.
Bár az Egyesült Államok és Argentína kilépése rövid távon nem feltétlenül jár drasztikus egészségügyi következményekkel, hosszabb távon jelentős geopolitikai változásokat hozhat, amelyek érinthetik a nemzetközi szövetségi rendszereket és a határokon átnyúló biztonsági kérdéseket.
Ebben a cikkünben elemeztük a BRICS-et érintő következményeket Trump visszatérése kapcsán.
