Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) heteken belül átveheti Ausztria kormányzását mindez pedig egy hosszú sorba illeszkedik. Magyarország, Szlovákia, Horvátország, Olaszország, Hollandia, Litvánia, Svédország és Finnország után nyugati szomszédunknál is jobboldali szuverenista erők fognak kormányozni. A változó erőviszonyok okai mindenhol hasonlóak. Az elégedetlenség vagy a gazdasági nehézségekből vagy a migráció okozta feszültségekből fakadt. Az eddig hatalmon lévő európai erők már nem tudják, vagy nem is akarják karanténba zárni a másként gondolkodókat. Lehet, hogy a nyugati liberális demokráciák átalakulását látjuk?
Ausztriában most az FPÖ vezetője, Herbert Kickl a kancellári poszt várományosa. A jobboldali radikális politikus hatalomra kerülésére Brüsszel lényegében csak közönnyel reagál. Az Európai Uniót eddig vezető erők bizonytalan várakozásban vannak. Ez a változás éles kontrasztban áll az EU korábbi, határozottabb fellépéseivel, például amikor Lengyelország ellen indították meg a hetedik cikk szerinti eljárást, vagy amikor Magyarországnak is nagyon kemény üzeneteket küldtek — állapítja meg a nemzetközi sajtó is.
A megváltozó reakciók mögött az áll, hogy
egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a korábban populista vagy szélsőjobboldali bélyeggel illetett pártok, az EU-ban.
Míg korábban létezett egyfajta kordon, a politikai főáram pártjai mára sok helyen elfogadják vagy akár koalíciós partnernek is tekintik a „radikális jobboldalt”. Ez a fal nemcsak Ausztriában, hanem egész Európában is roskadozik, elegendő csak Olaszországra, Magyarországra vagy éppen Szlovákiára gondolni, ahol a szuverenista kormányfők immár az Európai Tanács asztalánál ülnek, és aktívan alakítják az unió ügyeit.
Miközben korábban az uniós vezetők egységesen igyekeztek távol tartani az általuk szélsőségesnek gondolt szereplőket, manapság egyre inkább a politikai pragmatizmus uralkodik el. A legtöbb tagállamban már mindig van egy fontos poszton lévő másként gondolkodó, akivel valamilyen formában együtt kell működni. A csendes beletörődés stratégiája már a legnagyobb tagállamokban is megjelent, mint Olaszországban, ahol az Európai Néppárt és
Ursula von der Leyen bizottsági elnök is hajlandónak mutatkozott együttműködni a korábban euroszkeptikusnak tartott Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kormányával.
Hasonló volt a helyzet Magyarországgal vagy Lengyelországgal is. Bár a közös uniós szabályok védelmében rendszeresen előkerült a hetedik cikk – az úgynevezett „uniós atomfegyver” –, valójában az EU vezetői mérlegelik, hogy a jövőben inkább kerülik a durva fellépést, mert tartanak attól, hogy a még erősebb szankciók könnyen visszaüthetnek az unió egységére.
A háborúk miatt soha nem látott biztonsági kihívások jellemezték a magyar soros elnökséget, és állandó az eszkaláció veszélye – mondta Orbán Viktor beszélt az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján, Brüsszelben.
„Nem történhet meg többé az, hogy karantént húznak az ilyen politikusok köré.”
– nyilatkozta a Politicónak Frank Füredi, az MCC Brüsszel vezetője.
Mindez azt bizonyítja, hogy az európai elit évtizedeken át fenntartott falai – a politikai és jogi kordon – már nem képesek feltartóztatni a hullámot. A szankciókkal, diplomáciai elszigeteléssel vagy szigorú elhatárolódással járó régi eszközök kifulladóban vannak, és
az EU egy új, kényszeredett kompromisszumokkal teli korszakba lépett.
Az uniós politika központi értékeiért vívott küzdelem új mederbe sodródott: az áthatolhatatlan tűzfal mára inkább laza keretnek tűnik.
Néhol még ellentartanak
Egyes tagállamokban a liberális demokrácia védelmének címén épp annak alapelveit ássák alá. Jó példa erre, hogy az Európai Unió hallgatással reagált arra, amikor Romániában a közelmúltban – precedens nélküli módon – érvénytelenítették az elnökválasztás első fordulóját. Az ürügy egy állítólagos orosz finanszírozású kampány volt a TikTokon és más platformokon. Akárki is avatkozott be kívülről, a hatalom végeredményben azért semmisítette meg az eredményt, mert a románoknak jobban tetszettek a közösségi médiában olvasott érvek, mint a hagyományos és állami médiában propagáltak.
Antidemokratikus tendenciákkal találkozhatunk Németországban is, ahol épp az Alternatíva Németországért (AfD) fontolgatják, de Ausztriában is meg akarta akadályozni a régi politikai elit, hogy a győztes FPÖ alakíthasson kormányt. Az osztrák kormányalakítás után már négy egymással szomszédos tagállam élén fog állni nemzeti szuverenista vezető, az idén esedékes cseh parlamenti választások után pedig ez a szám könnyen ötre nőhet, miközben az Európai Unió legnagyobb tagállamaiban is feltörekvőben vannak a régi rend kihívói.
Forrás: Politico — Austria’s Kickl brings Europe’s anti-populist firewall crashing down