„Ha ez így megy tovább, és Brüsszel nem változtat, akkor az Európai Uniónak kampó” – jelentette ki Orbán Viktor február 14-i interjújában. De mi jöhet az EU után? Elemezzük a lehetőségeket a számok tükrében.
Kína: A gazdasági óriás elsöprő ajánlata
A számok megdöbbentőek: Kína 2024-ben a legnagyobb befektető lett Magyarországon, de az EU-ba irányuló összes kínai beruházás 44%-át szerezte meg hazánk. A több mint 4000 milliárd forint értékű befektetési csomag három fő területre összpontosul:
- A BYD elektromos autógyár: 25.000 új munkahely
- CATL akkumulátorgyártó üzem: évi 100 GWh kapacitás
- Budapest-Belgrád vasútvonal: 750 milliárd forintos fejlesztés
Kinyílik a magyarok előtt egy egymilliárd fős piac. De a kínai befolyás ára jelentős lehet. A titkosított, egymilliárd eurós kínai hitel feltételei ismeretlenek a nyilvánosság előtt. A kérdés adott: meddig mehetünk el a keleti nyitásban anélkül, hogy túlzott függőségbe kerülnénk?
EU: A hanyatló unió
Orbán szerint az EU jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Állításait konkrét számokkal támasztja alá:
- Az európai vállalatok 2-3-szor többet fizetnek energiáért, mint kínai vagy amerikai versenytársaik
- Nyilvánvaló, hogy Ukrajna nem lesz képes visszafizetni a hiteleket, a hitelek 20-60 %-át talán számon kérhetik a hitelezők
- A német gazdaság recesszióba süllyedt, ami az EU motorjának leállását jelenti
„Az USA állandóan pedzegeti, hogy ki kéne lépnünk az EU-ból” – utalt Orbán a 2024-es tusványosi beszédében az amerikai alternatívára, bár ezt hivatalos amerikai források nem erősítették meg.
Amerika: A nyugati újraközeledés
Az Egyesült Államok – különösen a második Trump-elnökség alatt – komoly gazdasági együttműködést kínál. A tervezett megállapodás megszüntetné a kettős adóztatást, könnyítené a vízumszabályokat (ESTA vízum érvényességének visszaállítása 2 évre), és új légi járatokat indítana Budapest és amerikai nagyvárosok között.
Az USA visszakerülhet a top 3 befektető közé, azonban a probléma az amerikai elvárásokban rejlik: Washington egyértelműen a kínai befolyás visszaszorítását várná cserébe. Ez különösen érzékeny kérdés, hiszen jelenleg a kínai beruházások jelentik a magyar gazdaság egyik fő hajtóerejét.
Oroszország: Az energiafüggőség realitása
Az orosz kapcsolat elsősorban az energiaszektorban jelentős: a paksi atomerőmű bővítése és a gázszállítások miatt Magyarország továbbra is függ Moszkvától. A földgázimport döntő többsége még mindig Oroszországból érkezik. Az orosz Gazprommal kötött hosszútávú szerződések 2036-ig biztosítják az energiaellátást.
Ugyanakkor az ukrajnai háború miatt ez a kapcsolat jelentős nemzetközi feszültségeket okoz. Az orosz propaganda időnként területi revíziókat is lebegtet – például Kárpátalja kapcsán -, de ezek inkább csak az EU-n belüli feszültségek szítását szolgálják, mint valódi lehetőségeket.
Miért fontos ez most?
Az EU válsága nem csak politikai szlogen, hanem számokban is mérhető realitás: miközben az európai vállalatok 2-3-szor többet fizetnek energiáért mint ázsiai vagy amerikai versenytársaik, a zöld átállás évi több száz milliárd eurós költsége és az ukrajnai háború finanszírozása is az EU GDP-jének jelentős részét (2-3%) emészti fel.
A versenyképesség 30%-os visszaesése az elmúlt évtizedben, valamint a mélyülő politikai megosztottság olyan kihívások elé állítják az Uniót, amelyekre egyelőre nincs hatékony válasz Brüsszelből. Így hogyan lenne pénze az EU-nak Ukrajna újjáépítésére, aminek a becsült költsége 500 milliárd euró?
A magyar stratégia: Egyensúlyozás vagy döntéskényszer
Magyarország jelenlegi pozíciója:
- Az EU-ba érkező kínai befektetések 44%-ának birtokosa
- Az amerikai vállalatok 1700 milliárd forintnyi beruházással vannak jelen
- Az orosz energiaimport évi 3-4 milliárd euró értékű
Jelenleg Magyarország megpróbál minden irányba nyitott maradni: gazdaságilag Kína felé, politikailag az USA felé orientálódik, miközben az orosz energiafüggőség is megmarad. De meddig tartható ez a többirányú politika?
A döntés súlya óriási: a rossz választás évtizedekre meghatározhatja az ország fejlődési pályáját. A kínai beruházások munkahelyeket és modern technológiát hoznak, az amerikai szövetség biztonságpolitikai előnyökkel jár, míg az orosz kapcsolat az energiabiztonságot szolgálja.
Következtetés: A szuverenitás új értelmezése
„Az unió keleti része, vagyis mi megvédhetjük a nemzetállami formánkat” – jelentette ki Orbán, ami jelzi: a cél nem feltétlenül egy új patrónus választása, hanem a magyar mozgástér maximalizálása egy átalakuló világrendben.
A kérdés már nem az, hogy kell-e választanunk, hanem hogy hogyan őrizhetjük meg szuverenitásunkat egy olyan világban, ahol az EU befolyása csökken, miközben a nagyhatalmak aktívan versenyeznek Közép-Európa befolyásolásáért. A számok azt mutatják: a többirányú kapcsolatrendszer egyelőre működőképes stratégia, de hosszú távon elkerülhetetlen lehet egy határozott irányválasztás.
[poll id=”2″]
