Rendhagyó fordulat bontakozik ki a Vatikán hatalmi viszonyaiban. Ferenc pápa február 14-én kórházba került, miután kétoldali tüdőgyulladást és több, állapotát kritikussá tevő egészségügyi problémát diagnosztizáltak nála.
Miközben az egyházfő egészségi állapota továbbra is aggodalomra ad okot, egy kevésbé ismert francia egyházi vezető, François Gourdon neve egyre gyakrabban merül fel a következő pápaválasztás kapcsán. Gourdon, aki nemrégiben lett Saint-Dié püspöke, Ferenc pápa egyik utolsó kinevezéseként kapta meg ezt a tisztséget. Vajon ezzel a pápa egy lehetséges utódját készítette elő?
A meglepő kinevezés: előkészített forgatókönyv?
Február 20-án Ferenc pápa váratlanul püspökké nevezte ki François Gourdont, aki addig az Angers-i Szent-Mauriciusz székesegyház plébánosa volt. Az egyházi berkekben jól ismert, de a vatikáni hierarchiában még kevéssé beágyazott pap pályája útján ez a lépés egy hatalmas ugrás. Azt, hogy a kinevezés mennyire távlati elképzelések eredménye, nehezen lehet eldönteni, de a Vatikánban az ilyen hirtelen előrelépések sosem véletlenek. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a pápa, kritikus egészségi állapotban, betegágyához hívva nevezte ki Gourdont.
Gourdon eddigi munkássága során az egyház perifériájára szorult közösségek segítését helyezte előtérbe. A KTO katolikus televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta: „Az egyház túl gyakran csak önmagával foglalkozik, ahelyett, hogy odafigyelne azokra, akik még nincsenek itt.”. Ez erős párhuzamot mutat Ferenc pápa pasztorális szemléletével. Ez a fajta elhivatottság, amely az egyházat a kifelé fordulásra ösztönzi („Église en sortie”), kulcsfontosságú lehet a jövőbeni pápai politika szempontjából.
Történelmi precedensek: nem mindig a bíborosok nyernek
Az elmúlt száz évben minden megválasztott pápa bíborosi körből került ki, de ha visszatekintünk a történelemben, láthatjuk, hogy nem mindig ez volt a szabály. II. Orbán és III. Ince példája mutatja, hogy időnként alacsonyabb rangú egyházi vezetők is elérhetik a pápai trónt. Ferenc pápa többször is megkérdőjelezte a vatikáni status quót, így nem lenne meglepő, ha egy szokatlan, de reformista szemléletű pápautód mellett tenne le a voksát.
Mit tudunk François Gourdonról?
A 1968-ban született Gourdon hosszú utat tett meg a papnövendékségtől a püspökségig. Matematikai diplomával is rendelkezik, majd teológiai tanulmányait a belga Faculté de théologie de la Compagnie de Jésus-ban végezte. Papként pragmatikus gondolkodás és erős filozófiai alapok jellemzik. Lelkigondozói munkásságában, mindig a fiatalok és a peremre szorultak segítésére koncentrált.
Püspöki jelmondata („Le semeur est sorti pour semer” – A magvető kiment vetni) érdekes egybeesés Ferenc pápa reformjainak irányvonalával. Ahogyan a jelenlegi egyházfő is arra törekszik, hogy az egyház kilépjen a falai közül, úgy Gourdon püspöki szolgálata is az aktív, tevékeny missziós lelkületre épül.
Ferenc pápa és a jövő pápája
A konklávé mechanizmusa mindig rejtélyes folyamat, de Gourdon felemelkedése, sőt, a pápa személyes pártfogása sem véletlen. Ha a francia püspök ténylegesen Ferenc pápa titkos favoritja, az egyház jövője a reformok folytatását vetíti előre. Az egyház konzervatív szárnya azonban nem biztos, hogy tétlenül nézne egy ilyen lehetséges pápai fordulatot.
A vatikáni folyosókon suttogások és spekulációk lengik körül Gourdont, aki lehet, hogy csak egy véletlenszerű püspöki kinevezés, de lehet, hogy valami sokkal többről van szó. Vajon lesz-e belőle pápa? Ha igen, át tudja-e hidalni az egyház konzervatív és reformista szárnyai közötti ügyes kompromisszumokat? A válasz hamarosan kiderülhet.
Ferenc pápa és J.D. Vance csatája a keresztény szeretet határairól
