Sorsdöntő választás folyik Németországban. A mai napon eldől, hogy egy stabil és erős ország lesz-e újra Európa egyik legfontosabb államából, vagy a következő négy év is belharcokat és további gazdasági mélyrepülést hoz-e magával.
Tavaly decemberhez képest több mint 50 százalékkal nőtt idénre azok száma Németországban, akik a bevándorlás helyzetét tekintik az ország legsúlyosabb problémájának, mutatja az ARD-Deutschlandtrend felmérése. Mindeközben a gazdasági nehézségeket az első helyre sorolók száma negyedével csökkent. Jelenleg a németek 37 százaléka gondolja a bevándorlás problémáját a legfontosabb ügynek, 34 százalékuk pedig gazdaság helyzetét.
Már tízmilliónyi németországi lakos van, aki nem német állampolgár, ezért nem is szavazhat
Mintegy 10 millió Németországban élő ember nem szavazhat, mert nem szerezték meg a német állampolgárságot. Ez azt jelenti, hogy Németország felnőtt lakosságának mintegy 14 százaléka nem szavazhat a választáson. A mai napon több mint 59 millió német állampolgár jogosult részt venni a választáson.
A választáson két erő kap főszerepet. Várhatóan a CDU/CSU pártszövetség adhatja győztesként az ország új kancellárját, az AfD pedig egyértelműen a legerősebb ellenzéki párttá válhat teljes letarolva az egykori keletnémet tartományokat.
CDU/CSU
Az uniópártok szövetsége biztos győzelemmel számolhat a választáson, azonban csak akkor értékelheti komoly sikerként a választást, ha 30 százalék feletti választási eredményt tud elérni, és ha mindössze egy koalíciós partnerrel is kormány tud alakítani. A merkeli korszakkal szakító CDU/CSU Friedrich Merz kancellárjelölt vezetésével vág neki az új időszámításnak. Legfontosabb kampányígéreteik között szerepelt, hogy
fokoznák a fegyverszállításokat Ukrajnának, bevándorlást korlátozó intézkedéseket vezetnének be, jelentős adócsökkentést vinnének végbe,
csökkentenék a bürokráciát, megnyirbálnák a szociális hálót, támogatnák a nukleáris energia használatát és szigorító büntetőjogi reformot vinnének végbe.
AfD
Az Alternatíva Németországért (AfD) második helye is biztosnak tűnik. A bevándorlásellenes, euroszkeptikus, Ukrajna további támogatását ellenző párt egyik társelnökét, Alice Weidelt választotta kancellárjelöltjéül. Az AfD fő célja, hogy egy kimagasló eredmény elérésével komoly csapást mérjen a köré felhúzott politikai karanténra. Nemcsak Elon Musk segítette a kampányukat, hanem a gazdasági helyzet és a migrációs politikai következményeiből adódó társadalmi feszültségek is erősítik pozíciójukat. Jelenleg 20 százalék feletti eredmény elérése is reális lehet számukra a kutatások szerint. Ha ezt sikerül elérniük, akkor a választás meghatározó siker lesz. Legfontosabb kampánytémáik közé tartozik
a bevándorlás megállítása, és a már az országban lévő bevándorlók egy részének kitoloncolása,
a klímaadók megszüntetése, a segélyezés csökkentése és munkaerőpiaci integráció fokozása, a belső égésű motorok kivezetési tervének eltörlése, az atomerőművek újraindítása, az Oroszországgal való politikai és gazdasági kapcsolatok helyreállítása, az eurózónából való kilépés, valamint a zöldátállás és a Green Deal elutasítása.
Három kérdés, amire érdemes odafigyelni
A választási eredmények értékelésekor három tényező figyelemmel kísérése hosszú távon is sokat elárulhat.
Sikerülhet-e a CDU/CSU-nak egyetlen koalíciós partnerrel többséget elérni?
Ehhez vagy kiugró teljesítményre lesz szüksége a CDU-nak, vagy két kisebb pártnak kell lecsúsznia a bejutásról. Ha CDU/CSU csak egy hármas koalícióban lesz képes többségi kormányt alkotni, akkor nagyon sok vitával terhelt kormányzás vár az országra.
Mekkora lesz az AfD előretörésének mértéke?
A kérdés megválaszolásához az országos eredményeken túl a tartományi eredményeket is érdemes lesz figyelemmel kísérni. Ha a jövőben az AfD Németország 16 tartományának bármelyikében kormányra kerül, az megnyithatja az utat az egész ország kormányzása felé is. Már a hétvégi választáson születhetnek olyan tartományi részeredmények, amelyek azt vetíthetik előre, hogy a tartományi választások eljövetelkor az AfD már megkerülhetetlen szereplő lesz a helyi kormány megalakításakor.
Talpon maradnak-e a vesztesek?
A SPD, A FDP és a BSW a létükért küzdenek a választáson. Ha az SPD a várttól is rosszabbul szerepel, és a Zöldek is megelőzik, azzal a párt tartós válságba kerülhet. Az FDP és a BSW, amennyiben nem jutnak be a Bundestagba, az pártjaik végét is jelentheti, a szavazóik pedig más pártokat erősíthetnek a jövőben.
