Az amerikai katonák jelenléte Irakban ellentmondásos. A rögzített bázisokat hosszú távon meg kell szüntetni, és hamarosan több katona tér haza. Az időzítés azonban megkérdőjelezhető, mivel a térségben az Iszlám Állam azzal fenyeget, hogy visszanyeri erejét.
Az Egyesült Államok tovább akarja csökkenteni csapatainak erősségét Irakban az elkövetkező hónapokban. A washingtoni és a bagdadi kormányok ezt közölték egy közleményben a csütörtökön megkezdett stratégiai párbeszéd részeként. A csapatok csökkentésének oka a “jelentős előrelépés” volt a terrorista milícia Iszlám Állam elleni küzdelemben. Az Egyesült Államok megerősítette, hogy nem kíván állandó katonai jelenlétet vagy állandó bázisokat Irakban – mondta.
Washington vezet egy olyan nemzetközi koalíciót, amely a régió szélsőségeseit célozza meg. Körülbelül 5000 amerikai katonát telepítenek. Bár az IS elvesztette területét Szíriában és Irakban, továbbra is aktív. Az elmúlt hetekben felhalmozódtak a szélsőségesek támadásainak beszámolói, és fokozódtak az újjáéledésükkel kapcsolatos aggodalmak.
Menni vagy maradni?
Az amerikai katonák telepítése rendkívül ellentmondásos a válságban lévő országban. Az Iránnal szoros kapcsolatban álló iraki pártok és milíciák felszólítanak a visszavonulásukra. Sok erő azt akarja, hogy az amerikai csapatok maradjanak az országban. Ide tartoznak a szunnita pártok, de a kurdok is. Az Egyesült Államok mindaddig meg akarja tartani csapatait Irakban, amíg Bagdad ezt akarja, és az IS elleni küzdelem még nem fejeződött be – hangsúlyozta James Jeffrey a dzsihádisták elleni küzdelemre vonatkozó amerikai különleges megbízott, az Egyesült Államok és Irak közötti pár hónapos tárgyalások előtt.
A Washington és Bagdad közötti feszültségek az év elején tovább fokozódtak, miután az Egyesült Államok Bagdad közelében egy drónos támadásban megölte Kászem Szolejmáni iráni tábornokot és egy iraki milícia vezetőjét. Az új iraki miniszterelnök, Mustafa Kadhimi május eleji hivatalba lépése után részleges lazítás történt a kétoldalú kapcsolatokban. A titkosszolgálat volt vezetőjét USA-barátnak tekintik, és szoros kapcsolatokat tart fenn Washingtonnal.
A stratégiai párbeszédnek átfogóan foglalkoznia kell a két ország közötti kapcsolatokkal, és foglalkoznia kell a biztonsággal, a gazdasággal és az energiával kapcsolatos kérdésekkel is. Az amerikai katonák jövője valószínűleg kulcsfontosságú kérdés, a korona-válsággal és az olajárak esésével kezdődött.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS