A neves újságoknak, mint például a “New York Times” a jövőben nehezebb jelentést tenni Kínából: Peking megtiltotta a különféle amerikai újságírók munkáját. Korábban Donald Trumpnak a koronavírussal kapcsolatos megjegyzései neheztelést okoztak.
A Kína és az Egyesült Államok közötti, a koronavírus járvány okozta fokozott feszültségek közepette Peking számos amerikai újságírót nevezett meg. A kínai államminisztérium szerint a rangos New York Times, a Washington Post és a Wall Street Journal újságíróknak át kellett adniuk sajtókártyáikat. Eközben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke tovább fokozta a feszültségeket, amikor a koronavírust “kínai vírusnak” nevezte.
A kínai államminisztérium azzal indokolta az amerikai újságírók munkavégzés tilalmát, hogy az Egyesült Államok korlátozta azon kínai állampolgárok számát, akiknek megengedett az állami médiában dolgozni az Egyesült Államokban. Ez a március elején megtett lépés “botrányos” volt, és ellenintézkedéseket igényelt. A pekingi államminisztérium beszélt a kínai média “elnyomásáról” az Egyesült Államokban.
Cserébe a New York Times, a Washington Post és a Wall Street Journal újságíróinak, akiknek sajtólapja ebben az évben lejár, a következő napokban kell visszaadniuk őket. Az Egyesült Államok újságíróinak már nem engedélyezik a munkát a Népi Köztársaságban, Hongkongban és Makaó Különleges Közigazgatási Zónában. A három újságnak és más amerikai médiának írásbeli információkat is kell szolgáltatnia alkalmazottairól, pénzügyeiről, munkájukról és minden kínai ingatlanukról. Ezeket a szabályokat nemrégiben vetették be a kínai állami média számára az Egyesült Államokban.
Mike Pompeo amerikai államtitkár bírálta a kínai intézkedéseket. A kínai állami médiát nem lehet összehasonlítani a független amerikai médiával. A kínai kormány döntése korlátozza a sajtószabadságot. Ez különösen fontos a “hihetetlen kihívásokkal teli világban”, ahol a “több információ és nagyobb átláthatóság életmentést eredményez” – utalás a koronavírus járványra.
Összeesküvés-elméletek Pekingből
A tilalmakat abban az időben vezették be, amikor a feszültségek növekedtek Peking és Washington között a koronavírus miatt. Azzal, hogy a kórokozót “kínai vírusnak” nevezte, Trump magára vonta a kínai kormány haragját. A vírus és Kína közötti kapcsolat felháborító és “egyfajta megbélyegzés” – mondta a pekingi külügyminisztérium szóvivője.
Később Trump ragaszkodott a vírus nevéhez, amely először a kínai városban, Wuhanban jelent meg. “Kínából érkezett, tehát azt gondolom, hogy a kifejezés nagyon pontos” – mondta Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón. Ez nem jelenti Kína megbélyegzését. Peking inkább megbélyegezte az Egyesült Államokat azzal a hamis állítással, hogy a vírust az amerikai hadsereg hozta Kínába.
A Kínai Állami Minisztérium szóvivője nemrégiben megosztotta az összeesküvés elméletét, miszerint a vírust “az amerikai katonaság hozta Wuhanba”. “Kína téves információkat terjesztett el” – mondta Trump. “Nem méltányoltam Kínát, amikor azt állította, hogy fegyveres erőink adták nekik (a vírust).”
Kína már februárban három újságírót kiutasított a Wall Street Journaltól. Ennek oka a “Kína Ázsia valódi beteg embere” című vendégkommentár volt, amelyben a kínai hatóságok az új koronavírus kitörésére reagáltak.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS