Az útlevél-ellenőrzés helyett csak egy kék, sárga csillaggal ellátott útjelző tábla található a határon: A nyaralók a Schengeni Megállapodás előnyeit élvezik legjobban. Horvátország hamarosan csatlakozhat a megállapodáshoz. Eközben az EU belső ügyekért felelős biztosa bírálja egyes schengeni országok folyamatban lévő belső ellenőrzését.
Az EU Bizottsága javasolta Horvátország felvételét a schengeni térségbe. Az ország abban a helyzetben van, hogy teljesítse a “schengeni szabályok teljes körű alkalmazását” – mondta a strasbourgi hatóság. A tagállamoknak most kell dönteniük a felvételről. A schengeni térség határ-ellenőrzés nélkül lehetővé teszi az utazást és az áruszállítást. Eddig 26 állam tagja ennek – 22 EU-tagországon kívül Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein is.
Teljes jogú tagként Horvátország megerősíti a schengeni térséget “és biztosítja az EU külső határainak jobb védelmét” – mondta Dimitris Avramopoulos, az EU belső biztosa. Ez fontos, hogy “megfeleljünk a migráció és a biztonság kihívásainak”.
A schengeni térségben a határellenőrzéseket elvileg csak a külső határokon végzik, nem pedig a tagállamok között. A menekültválság és a terrorista fenyegetés miatt azonban hat schengeni állam 2015 óta újból bevezette a határellenőrzést a határain: Németországon kívül ezek Dánia, Franciaország, Norvégia, Ausztria és Svédország. Ezen országok mindegyike kiterjesztette ellenőrzéseit a következő év tavaszáig, Németország 2020. május közepéig.
Avramopoulos ismét bírálta a határellenőrzés betartását. “Nem tudjuk ezt fenntartani” – mondta. Az EU-nak vissza kell térnie a schengeni térség “normál működéséhez”. “Ha Schengen összeomlik, akkor ez Európa vége lesz.” Ehhez az érintett kormányoknak “felelősséget” kell vállalnia.
A Bizottság igazolja Románia hiányát
Időközben a Bizottság közzétette Romániára és Bulgáriára vonatkozó értékeléseit egy speciális nyomonkövetési mechanizmus alapján, amely valójában a schengeni térségbe való belépés előfeltétele. Románia esetében “hátrányos helyzetben van” a szükséges igazságügyi reformok és a korrupció elleni küzdelem terén – mondta a Bizottság. Bukarest 2018 végétől nem hajtotta végre a Bizottság további ajánlásait.
Másrészről Bulgáriában, ahol a szervezett bűnözés elleni küzdelem ellenőrzés alatt áll, a Bizottság “elegendő előrelépést” látott. Ugyanakkor nem akart végleges döntést hozni az úgynevezett együttműködési és felülvizsgálati mechanizmus befejezéséről, hanem inkább a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel együttműködve.
Románia és Bulgária helyzete egyedülálló az Európai Unióban. Amikor mindkét ország 2007-ben csatlakozott az EU-hoz, az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról megállapodtak az igazságszolgáltatás hiányosságai, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem miatt. Ennek során az országoknak teljesíteniük kell azokat a követelményeket, amelyek eredményeit rendszeresen felülvizsgálják. Mindkét ország évek óta törekszik a megfigyelés leállítására.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS