Valójában Albánia és Észak-Macedónia már régen végrehajtotta az összes szükséges reformot. Ennek ellenére Franciaország ellenzi az EU-csatlakozási tárgyalásokat – a szövetségi kormány nem tanúsít megértést.
Észak-Macedóniának és Albániának továbbra is várnia kell az EU-csatlakozási tárgyalások remélt kezdetére. Franciaország, Hollandia és Dánia egy miniszteri találkozón blokkolta a két balkáni ország javát szolgáló EU-határozatot, hivatkozva a reform előrehaladásának kétségére.
A párizsi kormány emellett felszólított a csatlakozási folyamat alapvető reformjára a jóváhagyás feltételeként. Hollandiától és Dániától eltérően, még csak nem is akart beleegyezni, hogy tárgyalásokat kezdjen Észak-Macedóniával.
“Sajnos ma nem sikerült egyhangú döntést hozni” – kommentálta Tytti Tuppurainen, a finn miniszteri tanács jelenlegi elnöke, aki több órás luxemburgi megbeszélést tartott. Az EU Tanácsának elnöke, Donald Tusk a kérdést a csütörtökön tartandó EU csúcstalálkozó napirendjére akarja helyezni.
Németország megértés nélkül reagál
Németország és sok más EU-állam megértés nélkül reagált a fejleményekre. Rámutattak, hogy Albánia és Észak-Macedónia teljesítette az EU által az Európai Bizottság véleménye szerint megkövetelt feltételeket. Ebben az esetben a két országnak megígérte a csatlakozási tárgyalások kezdetét.
A szövetségi kormány “nagyon csalódott” azzal a ténnyel, hogy nyilvánvalóan nem tudja tartani azt, amit több alkalommal megígért – mondta Michael Roth (SPD) európai ügyekért felelős miniszter. A franciaországi európai államtitkár, Amélie de Montchalin azt mondta: “Úgy gondoljuk, hogy alapvetően meg kell újítani a tárgyalási folyamatot.” Az egyik ok, amelyet megemlített, az volt, hogy olyan országokban, mint Románia vagy Bulgária még a csatlakozási tárgyalások megkezdése után is volt „migrációs áramlás”.
Másrészről, olyan országok, mint Németország, attól tartanak, hogy Albánia és Észak-Macedónia egyre inkább az olyan országok felé fordul, mint Oroszország, Kína vagy Törökország a megújult csalódás miatt, és veszélybe kerülnek a demokrácia és a jogállamiság fokozására irányuló reformok. Ha az EU nem képes növelni jelenlétét a Nyugat-Balkánon, akkor politikai vákuum fenyeget, amelyet más hatalmak fognak kitölteni – mondta Roth.
Ez különösen problematikus, mivel a Balkán az EU közepén helyezkedik el, és olyan országokkal határos, mint Görögország, Bulgária, Románia, Magyarország és Horvátország. Ha biztonsági probléma merül fel Észak-Macedóniában és Albániában, akkor ez automatikusan biztonsági problémává válhat az EU számára.
spiegel.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS