Egyelőre Németország és Franciaország nem szállít fegyvereket Törökországba, Szíria északi részének inváziója miatt. Az EU-szintű embargó végrehajtásának kísérlete azonban kudarcot vallott.
Az Európai Unió tagállamai ismét felszólították Törökországot, hogy azonnal szüntesse meg a támadást Szíria északi részén. “Az EU elítéli a katonai akciót” – mondja a nyilatkozat. A támadás veszélyezteti az egész régió stabilitását és biztonságát, és a polgári lakosság még nagyobb szenvedéséhez és további kilakoltatásokhoz vezet.
Ennek ellenére az EU egyelőre nem akar általános fegyverembargót kivetni Törökországra. A külügyminiszterek által hétfőn elfogadott, a török katonai támadásról szóló nyilatkozata csak olyan országok döntéseire utal, mint Németország és Franciaország, amelyek a konfliktusban felhasználható fegyverkivitel engedélyezésének abbahagyását célozzák. Azt mondják, a tagállamok elkötelezték magukat az erős nemzeti álláspontok mellett.
Így a nemzeti kormányok döntenek arról, hogy Ankara ellen fegyverembargót vezetnek-e be vagy nem. A külügyminiszterek bejelentették, hogy egy munkacsoport ezen a héten ül össze, hogy “összehangolja és áttekintse a tagállamok véleményét ebben a kérdésben”.
A berlini Külügyminisztérium kételyeit fejezte ki amiatt, hogy a szíriai északi részén található török katonai támadás összhangban áll a nemzetközi joggal. “A jelenlegi helyzetben nem láthatjuk, hogy a jelenlegi szíriai helyzet legitimizálná az ottani kurd csoportok elleni katonai beavatkozást a nemzetközi jog alapján” – mondta egy külföldi szóvivő. Törökországnak, bármit is vállal, “a szükséges és arányos kereteken belül kell mozognia”.
Törökország hangsúlyozza a támadások jogszerűségét
A legfelső védelemnek “tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot, valamint a polgári lakosság életének védelmét” – mondta a Külügyminisztérium szóvivője.
Törökország megemlíti biztonsági érdekeit Szíria északi részén tett fellépései során, és hangsúlyozza a támadások jogszerűségét. Steffen Seibert, a kormány szóvivője elmondta: “Ennek a támadásnak és annak alkalmasságának felmérésekor biztonsági aggályok merülnek fel, – amelyeket Törökországnak jogszerűen el kell oszlatnia – ez a nézeteltérés.” Éppen ezért Németország, a többi európai kormányhoz hasonlóan, arra a következtetésre jut, hogy Törökországot fel kell kérni ennek a műveletnek a lezárására.
Seibert hozzátette: “Nem látjuk, hogy e térség további destabilizálása, például új menekültáramlások kiváltása, például a régió érintett embereinek rosszabbodó humanitárius helyzete csökkentheti a biztonsági aggályokat.”
Az EU elítéli az “illegális fúrást”
Egy másik esetben azonban az EU-államok képviselői egyetértettek: előkészítették az utat hétfőn az Ankara elleni szankciókhoz a Ciprus partjainál folyó földgázfúrással kapcsolatban. Az európai külügyminiszterek jóváhagyták a jogi keretet a jövőbeni szankciók bevezetésére az „illegális fúrásában” részt vevő szervezetek, vállalatok vagy egyének számára.
Ciprus mediterrán szigete 1974 óta oszlik meg délen görög és török részre északon. Abban az időben a török hadsereg elfoglalta a sziget északi részét a ciprusi görög katonai puccs után. Az Észak-Ciprus Török Köztársaságot azonban csak Ankara ismeri el.
A sziget partjainál hatalmas gázmezők felfedezése óta a ciprusi kormány kutatási szerződéseket kötött külföldi társaságokkal. Törökország azonban elutasítja a gázkészletek kiaknázását a térségben, kivéve ha Észak-Ciprus Török Köztársaság részt vesz abban.
Törökország ebben az évben kezdte meg a fúrást az ellentmondásos gázmezőkben. Ankara szerint a fúrás a kontinentális talapzaton a nemzetközi joggal összhangban történik.
spiegel.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS