Néhány nyugat-balkáni ország elvégezte a házi feladatot. Most az EU-nak biztosítania kell, hogy hosszú távon ne veszítse el a régiót Kína, Oroszország vagy Törökország fokozódó befolyása miatt, mivel ez egyre növekszik.
A házi feladat kérdése mindig fontos az éves politikai találkozókon. Kinek van konkrét előrelépése? Kinek nem? Ez a helyzet a nyugat-balkáni konferencia esetében is, amely idén a lengyel Poznan városában kerül megrendezésre. Pontosabban, ez a diplomáciai kezdeményezés – más néven a “berlini folyamat” – a Nyugat-Balkán hat országának (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia) Európai Unióhoz való csatlakozási perspektívájáról szól. Az ötlet 2014-ben Angela Merkel kancellártól származik.
Egy dolog világos: A nyugat-balkáni országoknak még mindig sok házi feladata van. A korrupció továbbra is téma, a szervezett bűnözés is. Az államok közötti konfliktusok fontos szerepet játszanak, például Szerbia és Koszovó között. Koszovó jelenleg 100 százalékos vámot vet ki a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából származó behozatalra.
De vannak fényes foltok is: Az egykori Macedónia, jelenleg Észak-Macedónia és Görögország közötti név vita hivatalosan is rendezésre került az idei év óta. Így a görög kormány már nem zárja ki az ország csatlakozási tárgyalásait. Történelmi áttörés, amelynek pozitív hatásait az EU-nak a csatlakozási perspektívák tekintetében konkrétabbá kell tennie. Franciaország többek között szkeptikusnak tartja a régió bővítését, Hollandia és Dánia is.
Ez a késés sok éve folyik, és komoly következményekkel járhat, mivel Oroszország, Kína vagy Törökország befolyása a nyugat-balkáni országokban növekszik. Míg az EU messze a régió legfontosabb kereskedelmi partnere és támogatója, kitölti az EU-n kívüli államok általi hiányosságokat is. Szerbiában például az orosz kormány szándékosan nyugati ideológiákat közvetít állami tulajdonú műsorszolgáltatókon keresztül, vagy szoros kapcsolatot tart fenn Észak-Makedónia hasonló gondolkodású pártjaival. Törökország és Kína erőteljesen befektet, és az Egyesült Arab Emírségek 2017-ben 1 milliárd eurót meghaladó hitelt adtak Szerbiának.
Csúszásban van a régió?
Az idei konferencia problémája a régióból való elcsúszás veszélye is. Például Poznanban tartott beszédében Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitika és a bővítési tárgyalásokért felelős európai biztos az EU-beruházásokra szólított fel a régióban. Hangsúlyozva, hogy ezeket az európai adófizetők finanszírozzák. Így különböznek az “orosz vagy kínai alapoktól, amelyeket szinte kizárólag hitel formájában adnak ki, és amelyekre feltételek vonatkoznak” – mondta Hahn.
Ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy a nyugat-balkáni államok konkrét csatlakozási kilátásait jelenleg el lehet-e dönteni. Mivel Brüsszel egy régi és új kormány megalakulása között van, és Ursula von der Leyen védelmi miniszter kinevezése az Európai Bizottság vezetőjének posztjára késlelteti a nyugat-balkáni konferencia aktuális témáját.
Angela Merkel kancellár ezen a péntek délutánon fog beszélni Poznanban. Előzetesen “kövesnek” írta le az utat az egyes országok számára. Valószínűleg igaza lesz. De az is világos, ahogy az EU most halad. Ellenkező esetben a nyugat-balkáni országok más tervekkel is kereshetnek más partnereket – és ez végzetes fejlődés lenne Európa számára.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS