A történelem minden “tisztességes” amerikai elnöke katonai konfliktust kezdett, mondják. Úgy tűnik, hogy Donald Trump is ezt akarja. Mindenesetre az Iránnal folytatott vita során elkezdi az eszkaláció következő szakaszát.
Az Egyesült Államok több fegyvert helyezett át a Közel-Keletre az iráni konfliktus miatt. A hadihajók és a légi járművek rakétarendszere megerősíti az USA katonai jelenlétét a régióban. A védelmi miniszter Patrick Shanahan beleegyezett abba, hogy áthelyezzék a “USS Arlington” és a Patriot rendszert a régióba, mondta a Pentagon. Ezzel az iráni fenyegetésekre akartak reagálni.
Néhány nappal ezelőtt a minisztérium az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót és egy B-52-es bombázó hadosztályt vezényelt a Közel-Keletre, jelezve, hogy Irán támadásokat indíthat az amerikai csapatok ellen. A Fehér Ház Nemzet Biztonsági Tanácsadója, John Bolton, a kiküldetést “világos és egyértelmű üzenetként” írta le Teheránnak. A repülőgép-hordozó csütörtökön kelt át a Szuezi-csatornán. Bolton a transzfer okaként “számos zavaró és fokozódó jelet és figyelmeztetést” nevezett meg Teheránnak. Washington kormánya nem közölte a részleteket.
Az USS Arlington áthelyezése a régióba már egy ideje tervezett volt, de most már felgyorsították ezt a tervet. A Pentagon nem akarta részletezni az ütemtervet és az átadás pontos helyét, és ezt biztonsági intézkedésekkel indokolta. Egy nyilatkozat kimondta, hogy az iráni kormány tevékenységét nagyon szorosan figyelemmel kísérik.
Teherán nem reagál
Irán engedélyezte a “USS Abraham Lincoln” telepítését, de néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy a 2015-ös nukleáris megállapodás néhány követelménye már nem felel meg. Röviddel ezután az Egyesült Államok új szankciókat szabott ki az iráni gazdaságra. A feszültség ellenére Donald Trump amerikai elnök jelezte a beszélgetési hajlandóságot. De várta Teherán vezetőjének hívását, mondta Trump csütörtökön.
Az iráni nukleáris program elleni évekig tartó harc után 2015-ben Iránnal többhatalmi atomalku egyezményt írtak alá. Irán a szerződésben vállalta a hadi célokra felhasználható programjainak leállítását. Cserébe az Irán elleni gazdasági szankciók enyhültek és a kereskedelmi kapcsolatok normalizálódtak. A Trump-kormány azonban többször is azzal vádolta Iránt, hogy megsértette a megállapodás feltételeit. Bár az amerikai kormány soha nem adott nyilvános bizonyítékot, 2018 májusában egyoldalúan visszavonta a szerződést. Ezt a felfüggesztett szankciók fokozatos újbóli bevezetése kísérte. Az európai vállalatok is nyomás alatt vannak az iráni szankciók miatt. Az USA arra kényszeríti Iránt, hogy újratárgyalja a nukleáris megállapodást.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS