A romániai Nagyszeben csúcstalálkozón a kormányfők az egységet jelzik: egy közös nyilatkozatban a tagállamok elkötelezik magukat a szolidaritás és a szorosabb együttműködés mellett. Az ülésen azonban a konfliktusok is megjelennek.
Két héttel az európai választások előtt az EU-csúcstalálkozó nyilatkozatot fogadott el a tagállamok közötti jövőbeli együttműködés alapértékeiről és elveiről. Az EU vezetői Nagyszebenben, Romániában kijelentették, hogy „együttesen át akarnak jutni a nehézségeken”, és „szükség esetén szolidaritást mutatnak egymással”.
“Megerősítjük azt a meggyőződésünket, hogy erősebbek vagyunk ebben az egyre változékonyabb és nehezebb világban” – mondja a nagyszebeni nyilatkozat. Az egyik fő célkitűzés a polgárok védelme és biztonsága. Az EU-országok „mindig érvényesíteni kívánják az igazságosság elvét, legyen az a munkaerőpiac, a jólét, a gazdaság vagy a digitális átalakulás” – mondta. “Tovább fogjuk csökkenteni a köztünk lévő egyenlőtlenségeket, és mindig segíteni fogjuk a leggyengébbeket Európában, az embereket a politika fölé helyezve.”
Ezenkívül Európának „felelősségteljesen kell vállalnia globális vezető szerepét”. Támogatnia kell a „szabályalapú nemzetközi rend” megőrzését. Célja különösen az, hogy “kihasználja az új kereskedelmi lehetőségeket és kezelje a globális kérdéseket, mint például a környezet megőrzése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem együtt”. Az európai jövővel kapcsolatos vállalásaikról egy tízpontos nyilatkozatot készülnek elfogadni a vezetők Nagyszebenben. “Az általunk hozott döntések a tíz kötelezettségvállalás szellemét és betűjét fogják vezérelni” – ígérték az állam- és kormányfők. Azt akarják, hogy az unió “a jövőre nézve egyre erősebb legyen”. Ez volt a “Nagyszeben szelleme és egy új 27 tagú unió”, miután az Egyesült Királyság tervezi az EU-ból való kilépését.
Vita az éghajlatvédelemről
Angela Merkel kancellár is hangsúlyozta az EU egységét, hogy megvédje magát a belső és külső kihívásokkal szemben. “A világ nem alszik” – mondta Merkel a csúcstalálkozón. “Innovatívnak kell lennünk, erősnek kell lennünk, egységesnek kell lennünk.” Világossá kell tenni, hogy „politikai különbségeik” ellenére az európaiak úgy vélik, hogy „jobb a közös cselekvés”.
Az ülésen azonban konfliktusok merültek fel az Európai Bizottság jövőbeli elnökének kinevezésével és az éghajlatvédelemmel kapcsolatosan. Emmanuel Macron francia elnök továbbra is elutasította, hogy az európai pártcsaládok egyik legjobb jelöltje legyen az Európai Bizottság következő elnöke. Az EU Parlament azonban meg kívánja tartani ezt a közös eljárást.
Macron kezdeményezése az éghajlatváltozás csökkentésére ellenállást fejtett ki. Nem támogatta a projektet, Sebastian Kurz osztrák kancellár “mivel úgy véljük, hogy az atomenergiára támaszkodni, teljesen rossz” – mondta. Országa a megújuló energiákra támaszkodik. Nyolc EU-ország, amely egyetért Franciaország elképzelésével az éghajlatváltozást az EU stratégiájának kulcsfontosságú szempontjává tette.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS