A jelenlegi válság Oroszország és Ukrajna között egyre nagyobb mértékű aggodalmat okoz a nemzetközi közösségben. Míg Németország és Franciaország közvetíteni szeretne, a Kreml figyelmeztetést ad.
Az orosz kormány úgy látja, hogy az ukrajnai haditengerészeti törvény fenyegeti a keleti ukrajnai biztonsági helyzetet. Ez eszkalációhoz vezethet, figyelmeztetett Dmitrij Peskov a Kreml szóvivője. A szeparatista irányítású konfliktus miatt – a régióban a feszültségek tovább növekedhetnek.
“Ez Ukrajna belső ügye” – mondta Peskov. De a közelgő választások hátterében, a következő tavasszal, egy ilyen lépés könnyen átlátható. Petro Poroshenko ukrán elnök először jelentette be a hadiállapotot Ukrajna közelmúltbeli történelmében. A hadiállapot szerdán kezdődik az oroszországi határvidékeken és 30 napig tart. A Parlament jóváhagyta a rendeletet.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a hadiállapot nem gyakorol hatást a március 31-én tervezett elnökválasztásra. A szóvivője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog beszélni nyilvánosan a megújult feszültségekről a következő napokban. “Az elnök ezt fogja tenni, ha szükségesnek tartja.” De nagyon komoly ügy volt neki, mondta Peskow. A következő hétvégén lehetőség nyílik erre az argentínai G20-csúcson.
A jelenlegi válsághelyzet kiváltó oka az orosz és az ukrán egységek közötti közvetlen konfrontáció a Krím partjainál. Az incidens során három ukrán katonai hajó vonult át a Kercsi-szoroson. Az egyik egy orosz határőrhajóval ütközött. A személyzet mind a 24 tagját letartóztatták. Legalább három ukrán megsérült a műveletben.
Lavrov elutasítja a közvetítési ajánlatot
Az incidens nemzetközi aggodalomra ad okot: A szövetségi kormány az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal és más NATO szövetségesekkel közösen követelte a tengerészek azonnali szabadon bocsátását és az elkobzott hajók visszaszolgáltatását. “Mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük, ez a konfliktus ne okozzon még nagyobb válságot az európai biztonságban” – figyelmeztetett Heiko Maas német külügyminiszter.
Németország és Franciaország közvetítő szerepet játszhat a konfliktusban, amely már évek óta elhalasztásra került: Felajánlották, hogy “megoldásra törekednek” a tárgyalási körökben Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország képviselőivel, a normandiai kapcsolattartó csoport tagjaiként, magyarázta Maas.
Azonban az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov megtagadta a tárgyalásban való közös részvételt. A két ország hatóságai maguk is meg tudják vitatni a problémákat, mondta a francia párizsi Jean-Yves Le Drian kollégájával folytatott beszélgetés után. “Ha vannak olyan technikai kérdések, amelyek nem egyértelműek az ukrán oldalon, akkor mindkét ország helyi határőrizeti hatóságainak szintjén lehet megvitatni.”
Új szankciókat követelnek Oroszország ellen
Időközben az osztrák külügyminiszter, Karin Kneissl úgy véli, hogy az Európai Uniónak további szankciókat kell alkalmaznia Oroszországgal szemben. Berlinben rámutatott, hogy december 10-én az EU külügyminiszteri tanácsának üléséig az ügy függőben lesz. “Minden a tényszerű megjelenítéstől és a két partner további viselkedésétől függ” – mondta. Az érvelés veszélyt jelenthet.
Észtország már új szankciókat szorgalmaz Oroszország ellen. “A szankciók a legerősebb módja annak, hogy megmutassuk Oroszországnak, hogy erősek vagyunk” – mondta Jüri Luik védelmi miniszter. Ezt azonban egyhangúlag kell eldönteni az EU-ban. Az EU biztosan megfigyelőket küldhet a vitatott tengeri területre. Andrzej Duda lengyel elnök azt mondta, hogy kormánya csatlakozik minden olyan nemzetközi kezdeményezéshez, amely megerősíti az Oroszországgal szembeni szankciókat.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS