Németország és Kína elkötelezett a világkereskedelem iránt, amikor kereskedelmi konfliktusba ütközik az Egyesült Államokkal. Kétoldalú megállapodásokat írnak alá. Merkel kancellár és Li miniszterelnök szintén támogatja az iráni nukleáris megállapodás megtartását.
Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi konfliktus miatt Németország és Kína közelebb kerül egymáshoz. “Új teret nyitunk” – mondta Angela Merkel német kancellár az ötödik német-kínai kormányközi konzultáción Berlinben. A kormányzati források szerint mintegy 20 milliárd eurós kétoldalú megállapodást írtak alá. Demonstrációs egységet mutattak be Merkel és Li Keqiang kínai miniszterelnök a szabad világkereskedelem terén és az iráni nukleáris tárgyalások betartásában.
Már Merkel néhány hete Kínában tett látogatása során mindkét kormány bejelentette, hogy sokkal szorosabban és szélesebb körben kíván működni. Merkel egy úttörő megállapodásra hívta fel a figyelmet az autonóm vezetésről, amelynek lehetőséget kell adni a német vállalatok számára, hogy fejlesszék az új technológiát Kínában. Ezzel szemben először fordult elő egy milliárd eurós beruházás a kínai CATL akkumulátortelep számára egy németországi üzemben, amelyet Thüringiába építenek.
Mind Merkel, mind Li hangsúlyozta, hogy az emberi jogi kérdésekről is beszéltek. A közeljövőben újra megkezdődik a jogállamiságról folytatott párbeszéd. Merkel azt mondta, hogy a kínai fél lehetővé tenné a német politikai alapítványok és nem kormányzati szervezetek számára a Kínában való munkát. Li rámutatott a kínai nem kormányzati szervezetek új ellentmondásos törvényének gyors regisztrálására. Kína államfője azt mondta, hogy a kancellár biztosította, hogy a külkereskedelmi törvény szigorodása nem Kínára irányult.
Merkel hangsúlyozta a kínai befektetések iránti nyitottságát. Ugyanakkor, mint más államokban, bizonyos stratégiai területeket meg kell védeni. Ez nem Kína ellen irányul, és mindig átláthatónak kell lennie.
Mindkét kormány tizenegy kormányközi megállapodást kötött több miniszterrel folytatott konzultációk során. Ezek a következők: a szakképzésben való együttműködés, az éghajlatkutatás, az autonóm vezetés és az egészségügyi szektorban folytatott együttműködés.
Több export Kínába
A világ két legnagyobb exportországa, Németország és Kína, tavaly 186 milliárd eurót ért el kétoldalú kereskedelemben. 2018 első öt hónapjában a német export Kínába továbbra is jelentősen, 9,1 százalékkal 37,1 milliárd euróra emelkedett, a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A kínai behozatal 2,7 százalékkal 41,5 milliárd euróra nőtt – a negatív német kereskedelmi mérleg kissé csökkent.
Mind Li, mind Merkel hangsúlyozta, hogy érdeklődnek egy multilaterális kereskedelmi rendszer iránt és a nyílt piacok iránt, de elkerülik a közvetlen támadást az USA-ban. Az Egyesült Államok kormánya mindkét országot büntető vámokkal súlytotta az importált termékekre. Az EU és Kína megtorló intézkedésekkel válaszolt. Merkel rámutatott, hogy a kínai büntető tarifák az amerikai termékekre irányulnak. Ezért van közös érdek a protekcionizmus ellen.
Li arra késztette Kínát, hogy folytassa piacainak megnyitását. Példaként említette a pénzügyi szektort. Annak ellenére, hogy Merkel problémákat szentelt a szellemi tulajdon védelmében Kínában, és a német vállalatok számára aggodalomra ad okot a Cyber Security Act. Ennek háttere a kínai követelmény, hogy az adatokat csak Kínában lehet tárolni – a német vállalatok féltik az adatbiztonságukat, tekintettel a németországi székhely és a kínai üzemek szoros kapcsolatára.
A kancellár dicséri a beruházásokat
Ugyanakkor Merkel a vegyi és gépjárműipari ágazatok deregulációjára hívta fel a figyelmet. “Ez azt mutatja, hogy Kína e piacokon való megnyitása nem csak szavak, hanem cselekvés is.”
Ezzel egyidejűleg Merkel dicsérte a kínai CATL társaság beruházását Thüringia egyik akkumulátorgyárában. A kancellár korábban azt állította, hogy az európai gazdaságnak fejlesztenie kell az akkumulátor gyártást, hogy ne függjön túlzottan az Amerikai Egyesült Államoktól és Kínától a jövőbeli piacon. Azonban meg kell állapítani, hogy az európai vállalatok nem tettek befektetéseket, mondta Merkel. “Természetesen ez egy minőségi új lépés, amikor egy kínai vállalat olyan technológiával jön, amellyel jelenleg nem rendelkezünk Európában” – mondta. “Ha magunk meg tudnánk csinálni,nem lennék szomorú, szóval csak azt mondhatjuk, ha ez a beruházás már Európában megtörténik, akkor jó, ha Németországban történik.
“Merkel és Li megjelentek egy német-kínai gazdasági fórumon is. Kedden mindkét politikus meg akar látogatni egy autonóm vezetési projektet.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS