A nehézkes kifejezés mögött a beavatkozási kezdeményezés elrejti a kilenc uniós ország általános munkatársainak együttműködését. A gyorsabb tétek lehetőségéről szól. A tervezők eddig azonban nem rendelkeztek közös csapattal.
Franciaország, az olyan országokkal, mint Nagy-Britannia és Németország, új katonai együttműködést kezdett építeni. A kilenc európai ország védelmi minisztere nyilatkozatot írt alá az úgynevezett intervenciós kezdeményezésről Luxemburgban. Célja, hogy a válsághelyzetekben gyorsabb katonai reagálást biztosítson a főparancsnokok közötti szorosabb együttműködés révén.
Ez rövid távú koalíciók keretében, de az EU, a NATO vagy az ENSZ keretein belül is megtehető. “A lényeg az, hogy fórumot adunk a hasonló gondolkodású országok számára, akik helyzetelemzést készítenek, akik időben meg akarják beszélni, ha (…) válságok keletkeznek” – mondta Ursula von der Leyen szövetségi védelmi miniszter. A végén ezután közös reakcióra számíthat.
Franciaország és Németország mellett a résztvevők az Egyesült Királyság, az EU, valamint Spanyolország, Portugália, Hollandia, Belgium, Dánia és Észtország. Parly szerint Olaszország elvileg tizedik ország, de az új kormánynak még időre van szüksége a vizsgára. A kezdeményezés más országok számára is nyitott.
Franciaország meg akarja tartani Nagy-Britanniát
Az, hogy a tervek hosszú távon közös beavatkozási erőt eredményeznek-e még nyitott kérdés. A nyilatkozatban nincs utalás. Egyszerűen hangsúlyozza, hogy a katonai műveletekben való részvétel mindig nemzeti döntés marad.
A beavatkozási kezdeményezésre vonatkozó javaslatot tavaly szeptemberben Emmanuel Macron francia elnök tette meg. Meg akar győződni arról, hogy a nukleáris erő a brit tervezett visszavonulást követően az európai védelmi közösség része marad. Dánia is részt vesz, amely hagyományosan nem vesz részt az EU közös biztonsági és védelmi politikájában.
A kezdeményezés kiegészíti a meglévő erőfeszítéseket a védelmi együttműködés elmélyítésében, a szándéknyilatkozat betűjében. Pontosabban említik a NATO és az EU katonai együttműködését, a PESCO-t. Ez utóbbi csak tavaly indult el, hogy az EU rugalmasabbá és függetlenné vált az USA-tól – például az esetleges békefenntartó műveletek tekintetében Afrikában.
Mindazonáltal, különösen Franciaországban, attól tartanak, hogy a PESCO, annak 25 résztvevő országával, nem lehet elég rugalmas és elég erős. A tervezés jelenlegi állása szerint csak Észtország, Hollandia, Belgium, Spanyolország és Portugália országai vesznek részt Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Dánia mellett a beavatkozási kezdeményezésben.
Annak érdekében, hogy a PESCO működőképes legyen, az új katonai együttműködés projektjeire is sor kerül. Emellett előkészületeket indítottak az európai közlekedési útvonalak katonai igényekhez való igazítása érdekében. Az EU Bizottság javaslata szerint az elkövetkező évtizedben 6,5 milliárd eurót költ az EU költségvetése a projektre. Az EU külpolitikai vezetője, Federica Mogherini azt tervezi, hogy a csomagot az EU csúcstalálkozóján a hét végéig bemutatja az államfőknek.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS