Kurz osztrák kancellár az Európai Bizottság elé terjesztette a Tanács elnökségének szóló napirendjét. A legfontosabb téma a határvédelem, a menedékjog nélküli migránsok ügye.
Az EU elnöksége alatt Ausztria kiemelten kezeli az EU külső határainak védelmét, és szigorúan foglalkozik a bevándorlókkal.
“Úgy véljük, hogy a legfontosabb az, hogy az EU sikerrel teremt biztonságot, stabilitást és rendet” – mondta az osztrák kancellár, Sebastian Kurz (ÖVP) az osztrák kormány látogatása során az EU Brüsszeli Bizottságának ülésén. Számos lehetséges intézkedés létezik, amelyet sok EU-tagállam támogat.
Az EU határ menti ügynökségének gyorsabb és jobb személyzettel kell rendelkeznie, és pénzügyileg jobbnak kell lennie, mondja Kurz. Ezenkívül a menedékjog nélküli migránsokat át kell vinni az EU-n kívüli központokba. “Védelmet kapnak, de nem jobb életet Ausztriában, Németországban vagy Svédországban” – mondta Kurz.
Az uniós belügyminiszterek nem találnak kompromisszumot
Amikor a bécsi kancelláriai-hivatalt kérdezték a központokról, azt mondták, hogy “az illegális migránsokat” meg kell állítani a külső határokon és gondozniuk, majd vissza kell küldeni őket származási országukba, amint lehetséges. Ha ez nem lehetséges, akkor “átmeneti védelmet kell biztosítani a biztonságos harmadik országokban működő központokban”. “Ez jelenleg vita tárgyát képezi, többek között Dániával” – idézi a “Kurier” újságot a kormány szóvivője.
A Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkező járatok fénykorában, amikor több százezer ember érkezett Európába 2015-ben és 2016-ban, Olaszország és Görögország mediterrán országai telítődtek az első befogadásukkal. Sokan Németországba, Ausztriába vagy Skandináviába utaztak.
Az Európai Bizottság az európai menekültügyi rendszer alapvető reformját javasolta. Ennek fontos része az elismert menekültek elosztása volt az egyes EU-tagállamokban rögzített kvóták szerint. Az EU belügyminisztereinek azonban nem sikerült megállapodni egy kompromisszumos javaslatról az európai menekültügyi rendszer megreformálásáról.
Az évek óta megvitatott tervek előírják, hogy válság idején a megérkezés legfontosabb országai mentesülnek a többi EU-országtól, hogy menekülteket mentesítsenek. Ugyanakkor a kelet-európai országok, például Magyarország és Lengyelország kategorikusan elutasítják ezt.
Kurz meg akarja állítani a hajókat a Földközi-tengeren
Elméletileg az EU többi országa felülbírálhatja őket, hiszen az európai migrációs politikáknak nem kell egyhangúaknak lenniük, hanem többségi szavazással is lehetségesek. Az Európai Bizottság azonban azzal érvel, hogy a politikailag érzékeny kérdést konszenzussal kell meghatározni.
A Földközi tengerparti államokkal együttműködésben a jövőben meg kell akadályozni a menekültek hajóinak távozását, mondta Kurz. A bevándorlás kérdésének nem szabad többé a menekültek elidegeníthetetlen elosztására összpontosítania. Ez az EU-ban számos ellentéthez vezetett.
Július 1-jétől Ausztria új helyet kíván betölteni, és arra koncentrál, hogy az együttműködés lehetséges legyen. Az EU Bulgária elnökségét követi az év végéig. Az EU vezetői kezdettől fogva előrelépést akartak tartani a menekültügyről június végén tartott találkozójukon, de ez jelenleg valószínűtlennek tűnik.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker jelezte a rugalmasságot. “Számomra a külső határok védelme fontosabb, mint bármely más kérdés” – mondta a menekültügyi vitára hivatkozva. A kvóták esetében a Bizottságnak és az államoknak egymás felé kell haladniuk.
spiegel.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS