Júliusban az EU Oroszország elleni szankciója lejár. A szankciók kiterjesztése minden uniós állam jóváhagyását igényli, de ez nyilvánvalóan problémát jelentene.
Számos EU-tagállam megkérdőjelezi az Oroszországgal szembeni európai gazdasági szankciók tervezett kiterjesztését. A bolgár EU-elnökség szerint június 28-án és 29-én az állam- és kormányfők következő ülésén várhatóan tárgyalások folynak a témáról. “Azt hiszem, kemény vita lesz” – mondta Liljana Pavlova, az elnöki miniszter.
Elméletileg egyetlen uniós állam vétója elegendő lenne ahhoz, hogy megakadályozza az ukrán konfliktus által július 31-ig kiszabott szankciók folytatását. A meghosszabbítás csak egyhangúlag határozható meg. A gazdasági szankciók kiterjesztését bíráló országokat, Pavlova nem hozta nyilvánosságra. Brüsszeli diplomata szerint elsősorban Olaszország, Görögország, Ausztria, Magyarország és Bulgária maga.
A magatartás oka kétségessé teszi a szankciók hatékonyságát, de gazdasági okokat is. A büntetés bonyolítja számos uniós vállalat kereskedelmét is Oroszországgal. “Az európai gazdaság is szenved a szankcióktól” – nyilatkozta Pavlova. A saját országuk történelmi és kulturális kapcsolatokat ápol Oroszországgal is, ezért úgy véli, hogy az országgal való kapcsolatokat minden lehetséges esetben meg kell erősíteni. Ugyanakkor azonban Moszkvával is hajlandó volt beszélni és demonstrálni, hogy kész együttműködési magatartás és pozitív jelek készítésére. “Két embernek van szüksége erre a táncra” – mondta Pavlova.
Fokozatos szankciócsökkentés kompromisszumként?
Az EU télen 2018. július 31-ig meghosszabbította gazdasági szankcióit, mivel az ukrajnai békefolyamatban nem volt megfelelő előrehaladás. Mindenekelőtt magukban foglalják a kereskedelmi és beruházási korlátozásokat, amelyek célja, hogy Vladimir Putyin orosz elnöket arra ösztönözzék, gyakoroljon befolyást az orosz szeparatisták fölött Ukrajnában, hogy megoldják a konfliktust.
2016 nyarán úgy döntöttek, hogy nem szüntetik meg a szankciókat mindaddig, amíg az ukrán konfliktusról szóló minszki békemegállapodást teljes mértékben végrehajtják. A közelmúltban azonban mindig szükség volt arra, hogy átgondolják ezt a pozícionálást, és lehetővé tegyék a szankciók fokozatos csökkentését. Ennek oka az, hogy nemcsak az orosz, hanem az ukrán politika is bonyolítja a minszki békeszerződés végrehajtását.
Elméletileg a szankciók fokozatos csökkentése kompromisszum lehet a belső-európai konfliktusban. A büntető intézkedéseket egy malajziai repülőgép lezuhanását követően vezették be, amely 298 embert szállított kelet Ukrajna felett 2014 júliusában. A gépet azt mondták, hogy Moszkva hűséges szeparatisták, vagy akár orosz katonák lőtték le. Moszkva tagadja, hogy bár a héten végzett vizsgálatok ismételten megerősítették, hogy az MH17-es járatot egy orosz Buk típusú rakétával lőtték le.
A megállapítások valószínűleg megerősítik különösen a szankció kiterjesztésének támogatóit a helyzetükben. Németországot is közéjük számolják. Eddig az új külügyminiszter, Heiko Maas nem bizonyította, hogy ő, mint elődje, Sigmar Gabriel támogatja a szankciók fokozatos csökkentéséről folytatott megbeszéléseket.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS