A vitatott EU-Törökország menekültügyi megállapodás jelentősen csökkentette a bevándorlók beérkezését a Földközi-tenger keleti részén. Új utak nyílnak: egyre több menekült érkezik a Maghreb-országokból, vállalva a veszélyes hajóutat a nyugat-Földközi-tengeren Európába – a jobb élet reményében.
Közel millió Afrikából érkező ember kérte a menedékjogot Európában az elmúlt hét évben. Ezt az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) adatai alapján a “Pew Research Center” elemzése jelzi. Az információk szerint a vándorlási hajlandóság a közelmúltban erőteljesen növekedett a régióban. Folytatódni fog a migránsok Európába való beáramlása az elkövetkező években? Fenyeget-e az európai migráció második fázisa?
Legfeljebb kétharmada el kívánja hagyni az országot
Legalábbis az amerikai gondolkodó adatai azt sugallják, hogy a migráció eszméje sok afrikai ember elméjében megváltozott. Az emberek hat szubszaharai országban keresettek. A válaszadók kétharmada Ghánában és Nigériában, és körülbelül fele Kenyában, Tanzániában, Szenegálban és Dél-Afrikában szeretné elhagyni országát – lehetőleg az Egyesült Államok és Európa irányába. A megkérdezettek nagy hányada még tervezi, hogy a következő öt évben elhagyja saját országát.
A következő öt évben külföldre menni kívánó ghánaiak közül tízből négyen azt állítják, hogy az Egyesült Államokba akarnak menni, a többi a tízből említi az EU-t, Norvégiát vagy Svájcot. Az arányok hasonlóak a többi országban.
Az Európába vándorlásra irányuló magas hajlandóság következményeit nehéz megjósolni. Az ötmillió migráns többsége az elmúlt hét év során menekült volt, akik a régiójuk más országaiba menekültek. Az Európán belüli szubszaharai országokból érkező menedékkérők száma azonban a közelmúltban magas volt, 2014 és 2017 között 139 000 és 196 000 fő között ingadozott. A szakértők szerint 400 000-től egy millió afrikai állampolgár szeretne Líbiából Európába jutni.
Magas születési ráta, alacsony bérek, éhség
Az elemzők számos okot idéznek a migrációs hajlandóság növekedésével kapcsolatban: sok afrikai szubszaharai ország lakossága növekszik. A munkanélküliségi ráta magas és a bérek alacsonyak. A munkaerőpiac nem képes alkalmazkodni a magas termékenységi rátához: Egyre több ember versenyez kevesebb munkahelyért. Az emberek száma is növeli a szegénységet és az éhséget. A mezőgazdaság már nem képes táplálni a lakosságot néhány országban. Ez terrorista szervezetek, mint a Boko Haram megjelenését eredményezi. Mindig új munkatársakat találnak. A terrorizmus mellett a politikai instabilitás olyan tényező, amely a fekete afrikaiakat a migrációra ösztönzi. A döntéshozatalban szerepet játszanak a már Európában élő családtagok is.
A számokból nehéz megbecsülni, mennyire áll közel az Európába irányuló migráció a második fázisához. A Friedrich Ebert Alapítvány Afrikai Tanszéke a közelmúltban forgatókönyveket fejlesztett ki az afrikai migrációról. Ezek a szakértői értékelések egybeesnek a “Pew Research” számával: az egyik a négy forgatókönyv közül az “Európába irányuló migráció drámai növekedése” 2030-ra várható. A szakértők a folyamatos destabilizációban is látják a növekedés okait ” a társadalmi-gazdasági és politikai keretfeltételek jelentős romlásában (…) Az EU félig sértő és néha ellentmondásos politikai megközelítései inkább hozzájárultak a politikai problémás helyzetekhez és a fiatalok magas munkanélküliségéhez. ”
Az EU-nak fel kell ismernie az afrikai vándorlást mint strukturális jelenséget
A szubszaharai országokból származó vándorlási nyomás egyre nagyobb, Stefan Torelli becslése szerint. A Külkapcsolatok Európai Tanácsának migrációs szakembere azt mondja: “Az EU a rövid távú intézkedésekkel és a határellenőrzésekkel próbálkozik a migrációval kapcsolatban”. Az EU-nak fel kell ismernie, hogy az Afrikából való migráció strukturális jelenség. Olyan hosszú távú intézkedéseket igényel a származási országokban, amelyek javítják az életkörülményeket.
focus.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS