Theresa May a preferált kereskedelmi kapcsolatokat kívánja az EU-val a Brexit után: egyes területeken Nagy-Britannia továbbra is hozzáfér az egységes piachoz, de nem másokban. Az EU-tárgyalási politika tervezet elutasítja ezeket az elképzeléseket.
A Brexit után az Európai Unió sokkal kevésbé szoros gazdasági kapcsolatokat kínál Nagy-Britanniának, mint kívánta. Mivel az ország el kívánja hagyni az EU-t 2019-ben és a vámuniót, csak kereskedelmi megállapodás lehetséges, nyilatkozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Luxemburgban. Az Európai Parlament a jövő héten támogatni kívánja ezt a álláspontot. Ez azt jelenti, hogy a brit kormány javaslatait elutasítja.
Most azonban London csak a tárgyaló póker kezdetét látja. Theresa May miniszterelnök pénteken példátlan és különösen mély jövőbeli partnerséget javasol, amellyel az egyes ágazatok különleges megállapodások révén ténylegesen hozzáférhetnek az EU egységes piacához.
Tusk most ellenjavaslatot terjesztett elő, amelyet március 27-én a 27 fennmaradó EU-ország dönt el. Azt állítja, hogy a jövőbeli kapcsolatok mélysége a brit szabályozás miatt korlátozott. “Sajnos ez negatív gazdasági következményekkel járna.” Nagy-Britannia el akarja hagyni a belső piacot az EU bevándorlásának korlátozása érdekében. A vámunió el kívánja hagyni az Egyesült Királyságot, hogy saját kereskedelmi megállapodásokat harmadik országokkal kössön. Mindazonáltal May szabad kereskedelmet kíván a tarifák nélkül és a kínálati és termelési láncok határokon átnyúló megőrzését. Az EU ezért vádolja őt “mazsolázással”.
Ugyanazok az esélyek, mint más harmadik országok esetében
A Tusk által tervezett szabadkereskedelmi megállapodás kevésbé lenne távoli, mint May ötlete. “Egy ilyen megállapodás nem nyújthatja ugyanazokat az előnyöket, mint a tagság, és nem jelenti azt, hogy az egységes piacon részt vehet”. Tusk ezt egy luxemburgi sajtótájékoztatón megerősítette: “A gazdaságnak csak néhány részében nincs mód egyfajta kizárólagos egységes piac létrehozására.”
Tusk hangsúlyozta, hogy a lehető legszorosabb partnerséget kívánnak. “A javaslat azt mutatja, hogy nem akarunk falat építeni az EU és Nagy-Britannia között. Az Egyesült Királyság lesz a mi következő szomszédunk, és szeretnénk barátaik maradni a Brexit után.” A tervezet nyitva hagy egy hátsó ajtót is: ha London újra fogja vizsgálni álláspontját, az EU készen áll erre. A szabadkereskedelmi megállapodás alapkövei közé tartozik többek között a vám-és vámkontingensek nélküli “vámügyi együttműködés”; a kereskedelem egyéb akadályainak korlátozása; valamint a szolgáltatások nyújtásának lehetõsége – de csak a harmadik ország számára lehetséges módon.
Az Európai Parlament nagy frakciói a Nagy-Britanniával való jövőbeli kapcsolatokat nagyon hasonlítják a közös állásfoglalás-tervezethez. A következő héten szavazni kell. Csak a belső piac és a vámunió tette lehetővé a valóban zökkenőmentes kereskedelmet és az összes gazdasági előny megőrzését. Másrészt az Egyesült Királyság jelenlegi álláspontja szerint ismét határokon át kell vezetni a vámellenőrzéseket, ami akadályozza a globális ellátási láncokat.
A szolgáltatások döntő fontosságúvá válhatnak
A kereskedelmi megállapodás csak korlátozott hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz. Nagy-Britannia el fogja veszíteni az úgynevezett átutalási jogokat a pénzügyi szolgáltatók számára és az EU-fióktelepek felállításának jogát az Egyesült Királyság jogszabályai szerint. Philip Hammonds brit kincstári kancellár az EU álláspontját “nem rossz kezdési stratégia” -nak nevezte a tárgyalások számára. De egy beszédében egyértelműen kijelentette: “Kereskedelmi megállapodás csak akkor jön majd létre, ha igazságos és mindkét fél érdekeit egyensúlyozza” – mondta Hammond. A szolgáltatások bevonása nélkül ez nehéz lenne.
A szolgáltatások messze a legnagyobb gazdasági szektor az Egyesült Királyságban, ami a hozzáadott érték mintegy 80 százalékát teszi ki. A pénzügyi szolgáltatók mellett például a bankok és a biztosítótársaságok között szerepelnek egyetemek, magánkórházak, építészeti cégek és reklámügynökségek. Nagy-Britannia 2019 márciusában távozik az EU-ból. Kétéves átmeneti időszak után az Egyesült Királyságban működő bankok és pénzügyi szolgáltatók arra számítanak, hogy nem tudnak szolgáltatásokat nyújtani az EU-ban.
A britek csekély többsége 2016-ban megszavazta az EU-ból történő távozást. Csaknem egy évvel ezelőtt a kormány elindította a tárgyalási folyamatot. A jövőbeli kapcsolatok sarokköveire vonatkozó kilépési megállapodás októberre esik.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS