Kína gazdasága gyorsan növekszik, de a védelmi kiadások gyorsabban nőnek. Az Egyesült Államokkal fennálló feszültségek miatt az ország 8,1 százalékkal növeli katonai költségvetését. És ezek csak a hivatalos számok.
Kína idén 8,1 százalékkal növeli katonai kiadásait. A világ második legnagyobb gazdaságának növekedése “körülbelül 6,5 százalék”. Ezek a számviteli nyilatkozatban kitűzött célok, amellyel Li Keqiang miniszterelnök hétfőn megnyitotta a Pekingi Népi Kongresszus plenáris ülésszakát. Az inflációnak három százalékosnak kell lennie.
Kína gazdasága az átalakulás “kulcsfontosságú fázisában van”, mondta a PM a közel 3000 küldöttnek a nagyteremben. “Még mindig sok hegyen kell felmászni, sok kanyonon átkelni” – mondta Li Keqiang. “Kockázatokkal és kihívásokkal kell szembenéznünk – valamelyik kiszámítható, mások pedig nem.” A kínai gazdaság tavaly 6,9 százalékkal nőtt, meghaladva a 6,5 százalékos vagy annál magasabb hivatalos növekedési célt.
A katonai költségvetés növekedése 8,1 százalékkal haladja meg az előző évi 7,6 százalékos növekedést. A szakértők szerint a tényleges katonai kiadások 25 és 50 százalékkal magasabbak. A Pentagon és a biztonsági szakértők rámutatnak, hogy a kutatási és fejlesztési kiadások, a katonai építés, a külföldi fegyverek, a nyugdíjak és a katonák elbocsátása nem szerepel ebben.
Kína bővítési erőfeszítései aggasztóak az Egyesült Államokban
A növekedés Kína, a szomszédai és az USA közötti növekvő feszültségek hátterében történik. A konfliktus különösen a kínai területi követelések a dél- és kelet-kínai-tengeren, valamint a tajvani demokratikus szigeteki köztársaság miatt merül fel, amely Kínát csak elszakító tartománynak tekinti. Az USA ma Oroszország mellett legnagyobb kihívásaként látja Kínát – már nem a terrorizmust, mint korábban. Az új amerikai védelmi stratégia, melyet januárban adtak ki, kimondja, hogy Kína stratégiai versenytárs, amely szomszédait zaklatja egy “ragadozó gazdaságpolitikával”, és versenytársat jelent a Dél-Kínai-tengeren. Katonai korszerűsítésével Kína a közeljövőben a csendes-óceáni térségben regionális indíttatásra törekszik Indiában. Továbbá az USA-t akarja helyettesíteni annak érdekében, hogy hosszú távon globális fölényt szerezzen, figyelmeztet az új amerikai stratégia.
A szakértők rámutatnak arra, hogy Kína nagymértékben bővíti haditengerészetének működési körét. Katonai létesítményeket építenek a Dél-Kínai-tenger szigetein. Dzsibutiban az afrikai szarvban egy kínai haditengerészeti bázist helyeztek üzembe. Kína együttműködik pakisztáni szövetségesével, Gwadar kikötőjében. Egy légijármű hordozó van használatban, egy második építés alatt.
Korlátlan idő Xi Jingping számára
A Népi Kongresszus évente 16 napig tart, szokatlanul sok időt vesz igénybe és március 20-án ér véget. A kongresszus szeretné megnyitni az utat Xi Jinping elnöknek egy korlátlan hivatali időre. Az állami alkotmány módosításához szükséges szavazásra március 11-én kerül sor. A projekt ellenállást mutat Kínában. A kritikusok figyelmeztetnek Xi Jinping korlátlan hatalmának veszélyeire. De senki nem veszi tudomásul, hogy Kína nem szabadon megválasztott parlamentje jóváhagyja a projektet. A Népi Kongresszus történelmében soha nem utasította el a sablont.
Új állami felügyeleti bizottság is létrejön. A hatalmas testület tevékenysége a pártfegyelmi bizottság által kiterjed a korrupció elleni harcra, a rossz magatartásra és a hűség hiányára a párttagoktól az összes köztisztviselőre. Azonban a megfigyelők rámutatnak, hogy Xi Jinping az ellenfeleket és az engedelmességet is kiküszöböli a korrupció elleni küzdelemben.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS