Az Európai Bizottság soha nem látott büntetőeljárást kezdeményez Lengyelország ellen az alapvető értékek veszélyeztetése érdekében. Ez a megközelítés az első a közösség történetében. De a nehézségek magasak – és az ország már bejelentette vétóját.
Az EU Bizottság szankcionálási eljárást kíván kezdeményezni Lengyelország ellen az Európai Unió alapvető értékeinek veszélyeztetése miatt. Ezt a brüsszeli hatóság tájékoztatta. Ez az első olyan eljárás, amely az EU-szerződéseknek a Közösség történetében a 7. cikke alapján történhet. Ennek oka a nemzeti konzervatív kormányzó PiS igazságügyi reformja, amely a Bizottság álláspontja szerint megszünteti a jogállamiságot és a hatalommegosztást. Ez nehéz szívvel történik, de nincs más lehetőség, mondta Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke.
“Nemcsak Lengyelországról, hanem az egész Európai Unióról van szó.” Ugyanakkor hangsúlyozta a Bizottság folyamatos hajlandóságát a párbeszéd folytatására. Tájékoztatást nyújtott továbbá a varsói kormánynak a konfliktus rendezésére vonatkozóan. Amennyiben az Európai Bizottság az elkövetkező három hónapban javulást tapasztal a lengyel helyzetben, kész visszavonni a javaslatot, és ismét konzultálni fognak, mondta Timmermans. A Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker bejelentette, hogy meghívta a lengyel miniszterelnököt, Mateusz Morawieckit január 9-ére.
A 7. cikk szerinti eljárásban a tagállamok Tanácsa határoz. A Bizottság kérésének megfelelően négyötödös többséggel állapíthatja meg, hogy az EU alapvető értékeinek súlyos megsértése fennáll. Ezt megelőzően azonban meg kell szereznie az Európai Parlament jóváhagyását, amely csak januárban fog újra összeülni.
Lengyelország igazságügyminisztere nyugodtan reagál
Lengyelország nemzeti konzervatív kormánya csendben megjegyezte Brüsszel határozatát az ország szankcionálására vonatkozóan. “A döntést nyugodtan jegyzem meg” – jelentette ki Zbigniew Ziobro igazságügyi és államügyminiszter az Európai Bizottság döntése után.
Ziobro, aki széles körű hatáskörökkel rendelkezik az igazságszolgáltatás felett a már létező és részben tervezett törvények révén, elutasította az állításokat. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország alkotmányos ország, és csak akkor értékelhető uniós szinten, ha rendelkezik megfelelő bírói testülettel. Ezért kell végrehajtania az igazságügyi reformokat.
Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki már várta az eljárás megindítását. “Az Európai Bizottság előjoga, hogy eljárást kezdeményezzen” – mondta a határozat meghozatala előtt. Reményét fejezi ki, hogy Varsó és Brüsszel “néhány különbség ellenére” 12 és 18 hónap között együttműködési szintet találhat. “Talán akkor is, ha mindkét fél a megfelelő pozícióban marad.”
A lengyel uralkodó párt, PiS újabb két törvényt fogadott el az elmúlt napokban, amelyet a Legfelsőbb Bíróság és a Tartományi Igazságügyi Tanács reformáltak. A jogi szakértők bírálják, hogy az új szabályozással a PiS befolyást gyakorol a bírákra és a bíróságokra. 2016 elejétől az EU Bizottság arra figyelmeztetett, hogy Lengyelországban abban az időben kezdeményezett igazságügyi reformok alááshatják a jogállamiságot.
A lehető legszélesebb dimenziós szabályozás
A szövetségi kormány támogatja a Bizottság vonalát: “A Bizottság nem igazán könnyített” – mondta Steffen Seibert szóvivő Berlinben. A döntést konstruktív és intenzív párbeszéd előzte meg. A 7. cikkben előírt eljárás a tagállam elleni legszigorúbb intézkedésnek minősül. Végső következményeként a szavazati jogok felfüggesztése lehetséges.
Azonban a nehézségek magasak. Ha a Tanács megállapítja, hogy fennáll a jogállamiság megsértésének veszélye, akkor ez kezdetben Lengyelországnak szóló ajánlásokat tartalmazna. A Tanács csak a következő lépésben rögzítheti a jogállamiság tényleges megsértését – de csak egyhangúlag. Mivel Magyarország bejelentette vétóját, ez nem valószínű. Ebben az esetben a szavazati jogok felfüggesztése nem lehetséges.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS