Talán azt gondolják, hogy az Advent-csúcs reflektív. De Brüsszelben nincs jele: az emberek vitatkoznak a menekültpolitikáról, és dönteniük kell a Brexit ütemtervéről. Az pénzügyek finanszírozása szintén napirenden van.
A menekültpolitika, a nehéz Brexit-tárgyalások és az új problémák miatt, amelyeket Donald Trump amerikai elnök politikái okoztak: Az idei legutóbbi EU csúcstalálkozón Angela Merkel kancellár nehéz problémákkal szembesül. A többi EU-állam állam és kormányfőivel együtt Merkel közös vonalat keres Brüsszelben.
Azonban a közelmúltig nem úgy tűnt, hogy nagy előrelépés vagy akár áttörés lehetne a fontos kérdésekben. Az európai menekültpolitikáról folytatott, 2015 óta folyamatban lévő vita még a csúcstalálkozó előtt is lendületet vett. Az EU Bizottság és a képviselők szerdán hevesen bírálták Donald Tusk csúcstalálkozóját, aki megkérdőjelezte az EU valamennyi tagállamának a menekültek befogadására vonatkozó kötelezettségét.
Pontosabban, a vita elsősorban arról szól, hogy a menekültügyi válság esetén a jövőben – különösen a súlyosan érintett államok – tehermentesítve legyenek. Az EU Bizottság és az olyan országok, mint Németország, támogatják egy koncepció elfogadását. Amely legalábbis nagyon erős beáramlás esetén újraelosztást irányoz elő, beleértve az elnyelési kötelezettséget is. Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság viszont elutasítja a menekültek elfogadásának bármilyen kényszerét.
Indul a második Brexit fázis?
A csúcstalálkozón bonyolult kérdés közé tartozik az amerikai döntés, hogy Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerjék el, és a londoni kormánnyal a Brexit-tárgyalások. Theresa May brit miniszterelnök súlyos vereséggel utazik Brüsszelbe. A brit parlamentben, szerdán este tartott szavazáson a képviselők biztosítják a kormány akaratát a Brexit-megállapodásról való szavazáshoz.
A többi EU-tagállam esetében ez nagyobb bizonytalanságot jelent. Pénteken a Brexit-tárgyalások második szakaszának megkezdését tervezik, miután May a múlt héten elkészítette a végső átfogó pénzügyi kérdésekhez kapcsolódó dolgokat.
A párizsi Élysée-palota szerint a csúcstalálkozó “az európai dinamizmus egyfajta próbája”. Több olyan eredményről volt szó, mint például a védelmi politikában, amelyet ezen a héten jelentősen megerősítettek a 25 EU-tagállam közötti állandó katonai együttműködés hivatalos elindításával. Párizs ezt Emmanuel Macron elnöknek az EU reformjával kapcsolatos javaslatára is kiterjesztette. “Nagyon fontos, hogy ez a dinamika ne szakadjon el” – mondta.
Mindenekelőtt Franciaország szeretné látni az eurózóna megerősítését célzó reformokat, amelyeket, mint a Brexitet is, pénteken meg kell vitatni. Ugyanakkor konkrét eredmények vagy döntések nem várhatóak – mert Németország még nem határozta el magát. A legkorábbi időpont, amikor az EU előreléphetne ebben a kérdésben egy németországi kormány megalakulása után várható. De ez a tavaszig is tarthat.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS