Egy nemrégiben készült jelentés rámutatott, hogy “néhány évtized alatt Kína a segélyezettől a nettó segélyadókig a világ egyik legfontosabb külpolitikai szereplőjévé vált”, amely hamarosan eléri az Egyesült Államokat. Mei Xinyu, a nemzetközi kereskedelemben dolgozó kínai kutató elmondta a Sputniknak, hogy az eredmények szerint a külföldi segélyek politikai eszközök.
Kína jelenleg a hagyományos nyugati adományozók és hitelezők, az Egyesült Államok, a Világbank és a Fejlesztési Együttműködési Igazgatóság (DCD-DAC) riválisa. Peking készen áll arra, hogy a fejlődő világ legtöbb részén – például Afrikában, a Közel-Keleten, Ázsiában és a Csendes-óceánon, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, valamint Közép- és Kelet-Európában adományozzon – az amerikai székhelyű William & Mary állami kutatóintézet AidData kutatólaboratóriumának kutatócsoportja tanulmányában foglalta össze.
A szerzők azonban rámutattak, hogy “miközben Peking széles körű ambíciói ismertek, a kínai fejlesztési tevékenységek részletei nem, Kína továbbra is átláthatatlan finanszírozó a tengerentúli projektek számára, információs fekete lyuk létrehozása azok számára, akik megpróbálják megérteni, hol és milyen pénzt költ. ”
A kutatók következtetéseire kommentálva Mei Xinyu, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium Kínai Nemzetközi Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Akadémián társult kutatója elmondta a Sputnik Kínának, hogy a jelentés tonalitása és következtetései ideológiai torzulást tárnak fel.
A szakértő szerint a jelentés a külföldi segélyeket politikai eszközként értékeli, mivel a világhatalmak egymással versengenek. A külföldi segélyek kölcsönösen jövedelmezőek mind az adományozók, mind a kedvezményezettek számára. Ezenkívül pozitív hatással van a nemzetközi közösség fejlődésére.
AidData szerzői azt mondták, hogy elemezték Kína külföldi segélyáramlatait 2000 és 2014 között, “több mint 4300 projektet 140 országban és területen”.
“Habár mindkét ország tengerentúli projektportfóliójából nagyjából hasonló nagyságrendű (394,6 milliárd amerikai segély és 354,3 milliárd dollár kínai támogatás az előző év azonos időszakában), ezek az erőforrások rendkívül eltérő pénzügyi csatornákon keresztül mozognak, az amerikai kiadások 93% -a ebben az időszakban hivatalos fejlesztési segítségnyújtás volt – a támogatás szigorú meghatározása, más néven “ODA”. Kína ezzel ellentétben az ODA-n keresztül nyújtott pénzügyi támogatásának kevesebb mint egynegyedét (23% -át) biztosították.
Mei Xinyu azonban megkérdőjelezte a kiadott statisztikákat, különösen Kína vonatkozásában, kétségbe vonva, hogy a kutatók egyenlő statisztikai kritériumokat alkalmaztak.
A szakértő arra is rámutatott, hogy a jelentés arra a következtetésre jut, hogy a kínai külföldi segítségnyújtás nagy része a fejlesztési projektek felé fordul, ami egy olyan jelentős tendencia, amelyet Peking valószínűleg követni fog.
Továbbá reményét fejezte ki, hogy az USA nem fordítja a külföldi segélyek áramlását a nagyhatalmak “versenyképes eszközévé”, inkább más országok gazdasági fejlődésébe fektetnek be, és nem csupán katonai segítséget, fegyvert és fegyverzetet biztosítanak.
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS