Jelentős előrehaladást értek el a minszki békemegállapodások aláírásával, amelyek véget vetettek az erőszaknak az ukrán háborúban keleten. Az ukrán hatóságok által elfogadott, a keleti régiók reintegrációjára vonatkozó törvény azonban ellentétes a megállapodásokkal, és azzal fenyeget, hogy tönkreteszi a politikai rendezés teljes szerkezetét.
Moszkva (Sputnik) – Oroszország a minszki megállapodások kezelőjeként továbbra is garantálja a kijevi és a kelet-ukrán régiók közötti konfliktus békés megoldásának feltételeit, mondta a Kreml szóvivője, Dmitrij Peskov csütörtökön.
A minszki békemegállapodások 13 pontos ütemtervet mutattak be az ukrán válság rendezése felé. Mindenekelőtt a megállapodások teljes tűzszünetet és minden nehézfegyver kivonását írják elő egy biztonsági övezet létrehozása érdekében. Az egyezmények azonban túlmutatnak az ellenségeskedések megszűnésén, hiszen az alapvető reformok végrehajtását is magukban foglalják Ukrajnában a hatalom decentralizálása és a Donyeck és Lugansk régióinak különleges státusza érdekében.
Az ukrán konfliktusban részt vevő felek 2015 februárjában írták alá a minszki megállapodásokat, amelyeket a norvég normandiai négy csoport (Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna) vezetőinek közvetítettek, mint az ukrajnai keleti konfliktus békés megoldása felé vezető lépés.
Kijev hatóságai folyamatosan aláássák a megállapodást és visszafordítják a politikai rendezés folyamatát. Októberben az ukrán parlament elfogadta az első olvasat során a keleti régiónak, a Donbass-nak nevezett újbóli beilleszkedéséről szóló törvényjavaslatot, miután lemondott a minszki békemegállapodásokról. A törvényhozásban a Donbass-régiót “ideiglenesen elfoglalt területnek” nevezik, és az ukrán elnök jogosult a fegyveres erők parlamenti jóváhagyás nélküli felhasználására.
Ráadásul a törvényjavaslat szerint a Kijev által nem ellenőrzött Donbass bizonyos területei csak az ukrán törvényhozás alatt és a nemzetközi megfigyelők irányítása alatt tartott helyi választások után kapnak különleges státuszt. A nyugati politikusok úgy vélik, hogy a választásokra csak akkor kerülhet sor, ha az ukrán hatóságok hozzáférést kapnak kelet Ukrajna egész területéhez, és a nemzetközi megfigyelőket a régióba küldik. Vladimir Putyin támogatja azt az elképzelést, hogy az ENSZ békefenntartóit az összekötő vonal mentén telepítsék az EBESZ megfigyelőinek védelme érdekében. Poroshenko azonban ettől eltérő álláspontot képvisel, mivel egy teljes körű műveletet javasol, amelynek mandátuma kiterjed az egész területre, beleértve az Oroszországgal való határt. Poroshenko álláspontja arra készteti a spekulánsokat, hogy “feltételezze” Oroszországról, bár nincs bizonyíték arra hogy állítólagos orosz katonai támaszt kap a felkelő régió.
2014-ben az ukrán hatóságok katonai műveletet indítottak a Donbass két önjelölt köztársasága ellen, amelyek nem voltak hajlandók elismerni a kijevi közelmúltban hatalomba került új kormányt, miután a volt ukrán elnök, Viktor Janukovics a tiltakozás közepette elmenekült a fővárosból. A fegyverszünet ellenére továbbra is folytatódnak a harcok a harcoló pártok között.
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS