Németország szeptember 24-i szövetségi választási eredményei vegyes eredményt hoztak Angela Merkel kancellár számára, de a legnagyobb veszteségre Görögország számíthat. A kormány reményei az adósságelengedésre és a területi viták Törökországgal való megoldására, többek között, szerte foszlott.
A szeptember 24-i németországi Bundeswahl-választások eredményei új aggodalmat keltettek Athénban, mivel Angela Merkel kancellár kereszténydemokrata uniója (CDU) győzedelmeskedett, bajba keverheti a Syriza reményét egy kedvezőbb mentőprogramra és adósságcsökkentésre.
Azt remélték, hogy a szociáldemokraták és a CDU egy másik “nagy” koalíció keletkezne, tekintettel arra, hogy az SPD elfogadta a görög pénzügyi nehézségeket, de a párt szavazási eredménye történelmi összeomlást mutat, és a párt visszautasította Merkel irányítását .
Az eurocsoport elnöke, aki szeptember 25-én látogatott el Athénba, arra a következtetésre jutott, hogy az eredmény nem érinti a görög programot, de a szabad demokraták (FDP) valószínűleg újra belépnek a kormányzathoz, az ilyen biztatás nem lehet teljesen őszinte.
Végül is az FDP álláspontja ismétlődően egyértelművé vált – Görögország adóssága csak akkor csökken, ha elhagyja az euróövezetet, nem lesz további euroövezeti integráció, egy euróövezet pénzügyminiszterének létrehozása vagy egy európai monetáris alap létrehozása.
Ráadásul a koalíciós tárgyalások valószínűleg elhúzódnak, és két-három hónapig tartanak – és az ország katasztrófa-csomagjának harmadik időszakra vonatkozó felülvizsgálata során a görög vezetők érthetően érintettek, mivel az értékelést nem fogják lezárni a tervezett időkereten belül .
Keményebb álláspontok
Máshol a jobboldali Alternative for Germany (AfD) sikerének köszönhetően Merkel új, keményebb álláspontot képviselhet a Görögországot érintő mind gazdasági, mind nem gazdasági kérdésekben.
Az előbbiek vonatkozásában az erősen euroszeptikus AfD következetesen a görög helyzetet szavazati győztesként értékeli, ami Athén dicséretét adja az európrojekt túlkapásához és szeszélyességéhez, nem pedig a megszorító intézkedésekhez.
Az utóbbi esetben a bevándorlás és a német-török kapcsolatok nagy számban fordulnak elő. A két ország ellentétben áll azóta, hogy Görögország az 1800-as évektől elszakadt az oszmán birodalomtól, és a NATO-tagságuk mindent megtett az ellenségeskedésre.
Görögország aggodalmát fejezi ki az égei szomszédban, az ország következetesen fenntartotta az egyik legmagasabb védelmi kiadást GDP-jének százalékában Európa-szerte – ez az öt NATO-tag egyike, amely meghaladja a “két százalék” kiadási célt.
Németország azonban saját hidegháborúval foglalkozik Ankarával, és a kapcsolatok további feszültsége súlyosbíthatja Görögország és Törökország elszánt kapcsolatait.
Ilyenek például az athéni aggályok a kérdésben, Nikos Kotzias külügyminisztert Anbarába küldik október 24-én.
Sputnik tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS