Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szeretné bevezetni az eurót az egész Európai Unióban, beleértve a szegényebb kelet-európai országokat is. Ezenkívül minden EU-tagállam a határellenőrzés nélkül csatlakozik a schengeni határokhoz. Ezenkívül az EU-nak tovább kell növekednie: 2025-ig hozzávetőlegesen 30 taggal rendelkezhet.
Röviddel a Bundestag választása előtt, Juncker olyan javaslatokat tesz, amelyek jelentős vitákat kelthetnek. Az euróövezet kívánt bővülése azt jelenti, hogy az EU-kritikus országoknak, mint Magyarországnak vagy Lengyelországnak be kell vezetniük a közös valutát. Szintén alkalmazni kell a szegény EU-országokban, például Romániában vagy Bulgáriában. Az Európai Unió 28 államában 19-ben jelenleg az euróval fizetnek.
A gazdasági fellendülés az euróövezetben
Juncker általánosságban az EU-ban pozitív irányba mutat. Az EU helyzetére vonatkozó beszédében Juncker szerint minden nap egy pozitív, védekező Európa felé halad. Egy évvel ezelőtt a brit Brexit döntése után egyértelmű volt, hogy az EU mélyponton volt. Ma látja a hasonlóság érzését. “Európa hoz valamit a polgárok számára, ha ez számít” – mondta Juncker.
Ugyanakkor a gazdasági fellendülés most minden tagállamot elér. “Mindezekből kiderül, hogy a szél visszafordul Európa vitorláiba” – mondta a luxemburgi Európának ma már vannak “lehetőségei”, amelyek azonban “nem lesznek nyitva örökre”. “16 hónap múlva ki kell használnunk ezt az időt, hogy befejezzük, amit Pozsonyban indítottak” – figyelmeztetett Juncker. A szlovák fővárosban a 27 további uniós vezetés a Brexit után az informális csúcstalálkozón megvitatta az Unió jövőjét.
Kereskedelmi megállapodások Ausztráliával és Új-Zélanddal
A következő évek prioritásaként Juncker a kereskedelem előmozdítását kérte. Az EU Bizottság 2019-ig szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni Ausztráliával és Új-Zélanddal. A megállapodásokat a lehető legnagyobb átláthatósággal kell tárgyalni, a nemzeti és regionális parlamenteket az első naptól kezdve átfogóan tájékoztatni kell.
Juncker úr is bejelentette a Bizottság javaslatát, hogy jobban ellenőrizze a külföldi befektetéseket Európában. Erre például akkor lenne szükséges, ha a külföldi nemzeti társaságok fontos európai kikötőket vagy fegyverzeti technológiai vállalatokat akarnak átvenni. Az európai politika felelőssége, hogy “védje közös biztonságunkat”.
Az EU a “remény kontinense”
Juncker kétségeit fejezte ki a menekültpolitikával kapcsolatban. Európa nem erőd, hanem remény kontinense. A tavalyi évben 720 000 menedékkérőt vontak be az EU-ba. Az EU-nak nyitottabbnak kell lennie a menekültek számára, hangsúlyozta a Bizottság elnöke.
Azonban a menedékjog nélküli menekülteket a korábbinál következetesebben kellett volna visszaszolgáltatni – a szolidaritást a valóban rászorulókkal kell alkalmazni, amint Juncker megfogalmazta. Kritizálta a líbiai menekülttáborok botrányos helyzetét, amelyért az EU is felelős volt.
Az Európai Bizottság elnöke minden év szeptemberében előterjeszti napirendjét az elkövetkező hónapokra. Juncker beszéde az Unió helyzetéről a strasbourgi Europa Parlamentben ebben az időben feszült volt. Miután a britek elhatározták az EU-ból való kiléptetést, reformfutást indítottak és márciusan öt forgatókönyvet mutattak be az EU-nak a jövő számára.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS