Amikor az USA és a Szovjetunió közel 55 évvel a nukleáris háború előtt volt, csak egy halott volt. Legalább hivatalosan. Most Oroszország megnyitja a könyveit – és az áldozatok száma egészen más.
Az orosz védelmi minisztérium első ízben nyilatkozott a szovjet veszteségekről a kubai válságban 55 évvel ezelőtt. 64 szovjet állampolgárt öltek meg Kubában 1962 és 1964 augusztusában, mondta a Moszkvai Védelmi Minisztérium. A halál okait hivatalosan nem tették meg, a katonai történész sok balesetről beszélt.
Az 1962. októberi válság idején az USA és a Szovjetunió olyan közel állt egy atomháborúhoz, mint eddig soha. Kivéve, hogy egy amerikai felderítő repülőgép lelövése volt egy halott pilótával, nem voltak csaták.
A Szovjetunió azonban a titkos műveletben “Anadir” nem csak 64 nukleáris középtávú rakétát szállított Kubába, hanem 42 000 katonát is. “Ha nehéz berendezések összeszerelésére kerül sor, ha a körülmények nehézkessé válnak, ha minden gyorsan megy, akkor baleset következik be” – mondta az orosz Military History Society Mikhail Mjagkow igazgatója. Számos szovjet katona is meghalt egy hurrikán után 1963-ban.
A Honvédelmi Minisztérium 55 évvel ezelõtt 1962. szeptember 9-én kubai rakéták megérkezését jelentette. Az Egyesült Államok tengerparti blokádot szabott a kommunista irányítású karibi szigetállam ellen. A válság véget ért, amikor az Egyesült Államok elnöke, John F. Kennedy beleegyezett abba, hogy nem támadja meg Kubát. Nikita Hruscsov szovjet párt vezetője elrendelte az atommagok kivonását.
n-tv.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS