Az amerikai döntés Jeruzsálemmel kapcsolatban nem érinti az arab államokat felkészületlenül. A tiltakozások tehát a vártnál kevésbé kemények.
A nyugati nyilvánosság elvárásaival ellentétben Donald Trump amerikai elnök azon döntése, hogy áthelyezi az amerikai nagykövetséget Tel Avivból Jeruzsálembe, nem vezetett zűrzavarhoz a Közel-Keleten. Ez nem meglepő: beszédében Trump szándékosan leplezte magát, vajon Jeruzsálemnek csak Jeruzsálemet vagy Kelet-Jeruzsálemet értette. Kifejezetten kijelentette, hogy meg kell határozni az izraeliek és a palesztinok pontos határait.
Trump pályáját nyilvánvalóan egy fontos szövetségese koordinálta a régióban: Szaúd-Arábia eddig a terror és erőszak első finanszírozója volt -, de Trump Rijádban tartott beszéde óta a helyzet változott. Ez annak a spekulációnak is köszönhető, hogy Oroszország és az Egyesült Államok a Közel-Keletre vonatkozó közös békeprogramot folytat.
A Reuters bejelentette, hogy Szaúd-Arábia vezető szerepben van, hogy dolgozzon ki szélesebb amerikai stratégiát egy közel-keleti békeszerződésre, amely még mindig gyerekcipőben jár.
Négy palesztin politikus elmondta, hogy Mohammed bin Salman Szaúd-Arábiai királyi herceg és a palesztin elnök, Mahmoud Abbas, már megvitattak egy olyan átfogó politikai megállapodás részleteit, melyeket Trump és Jared Kushner 2018 első felében kívánnak bemutatni. A bennfentesek, akik nem akartak nevet kapni, azt mondták, hogy Mohammed herceg novemberben kérte az Abbászt, hogy támogassa az amerikai erőfeszítéseket. Egy másik beszámolt arról, hogy a herceg szólt az Abbásznak: “Légy türelmes, jó híreket hallani, a békefolyamat tovább fog haladni”.
Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közötti kapcsolat jelentősen javult Trump közreműködése alatt. Ami összetart, a közös ellenség Irán. A 36 éves Kushner, akinek családja jó kapcsolatot tart az izraeli miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval, szoros személyes kapcsolatokat létesített a 32 éves Mohammed herceggel.
Palesztin politikusok és az arab államok számos képviselője attól tart, hogy Trump döntése Jeruzsálemben azt mondja, hogy ő és Izrael a palesztinok számára korlátozott önkormányzatot kínál a Ciszjordánia által elfoglalt területeken. Ezek a területek a megszállt Ciszjordániában zsidó települések egy darabja. Emellett az 1948-as és 1967-es háborúkban kiutasított palesztinok számára való visszatérési jog hiányozhat az ajánlatban, így a feltevések.
A palesztin bennfentes azt mondta a Reutersnek, hogy pontosan ez volt a javaslat tartalma, amelyet Mohammed koronás herceg feltételezhetően Kushner javaslatára, az Abbász nevében tett. Ezt követően a zsidó településeknek meg kell maradniuk, a menekültek visszatérésének joga nem biztosított, és Izraelnek kell felelnie a határok ellenőrzéséért. Eltekintve a palesztinok egy kicsit több önkormányzatától, ez valószínűleg csak a status quo-t írná elő, és messze el lehetett távolodni a palesztinok minimális követelményeitől. Abbász elutasította ezeket a terveket, és egyértelművé tette Mohamed hercegnek, mondta a bennfentes.
Az amerikai elnöki hivatal szerint Kushner nem beszélt ilyen részletekről a koronaherceggel. Emellett Kushner nem kérte Mohammed hercegtől, hogy beszéljen az Abbásszal a tervről.
A palesztin körök információi szerint Trump telefonbeszélgetést folytatott az Abbászal, hogy a Jeruzsálemi döntés miatt csitítsa a hullámokat. Azt mondják, hogy Trump elmondta az Abbásznak: “Van néhány javaslatom, ami tetszeni fog.” Abbász nem ragaszkodott részletekhez.
Egy szaúdi bennfentes azt mondta: “Ne becsülje alá Trumpban az üzletembert”. Mindig beszélt a végső ügyről. “Nem hiszem, hogy a kormányunk semmit sem fogad el, ha nem lenne olyan húzó erő, amelyet (Salman király és a koronaherceg) az arab világban értékesíthetne.” Palesztinként idézte saját államát.
Shadi Hamid a Washingtoni Brookings Intézetből úgy véli, hogy sok arab állam ellenállása a Trump-i Jeruzsálemi döntés miatt nem lesz nagyon erős. Közelebb vannak Izraelhez, mint valaha, különösen Iránnal szembeni ellenállásuk miatt. És ha Szaúd-Arábia súlyos problémákat vetett volna fel a jeruzsálemi döntéssel kapcsolatban, akkor Trump kénytelen lett volna rá, hogy ne tegye meg ezt a lépést, írta egy cikk az Atlanti-óceán magazinban. Nem valószínű, hogy Trump figyelmen kívül hagyná Szaúd Arabia szigorú ellentmondását.
Még a palesztin területeken is, a szombati tiltakozások jóval kisebb szinten zajlottak, mint az előző nap. A Gázai övezetből mintegy 60 fiatal támadta az izraeli katonákat a határon. A hivatalos adatok szerint a katonák vissza lőttek és sérüléseket okoztak a palesztinoknak. A Ciszjordániában található Betlehemben a palesztin fiatalok kövekkel dobálták az izraeli katonákat, és lángoló gumikat dobtak rájuk. A katonák könnygázt használtak, hogy elűzzék a fiatalokat. Kelet-Jeruzsálemben az izraeli biztonsági erők könnygázt telepítettek, mintegy 60 tüntető tiltakozása miatt. Kora reggel az izraeli légierő támadást indított a Gázai övezetben a Hamász radikális palesztin szervezet létesítményeire. A támadásokban két palesztin meghalt.
Csak Libanon, amely mindig is a különböző hírszerző szolgálatok játszótere volt, tesz erőfeszítéseket a kérdés megőrzése érdekében: Libanon az arab államok szankcióit hozza az Egyesült Államok ellen, amint Donald Trump elnök bejelentette az amerikai nagykövetség áthelyezését Jeruzsálembe “E határozattal szemben elővigyázatossági intézkedéseket kell hozni” – mondta Gebran Bassil külügyminiszter szombaton a kairói Arab Liga kollégáival tartott találkozón. Először is, diplomáciai lépésekre lenne szükség. “Aztán politikai, majd a gazdasági és pénzügyi szankciók következnek.”
Az Arab Liga rövid időn belül összehívta az értekezletet, miután Trump kijelentette Jeruzsálem elismerését Izrael fővárosaként, és bejelentette a nagykövetség áthelyezését. Palesztina külügyminisztere, Rijad al-Maliki az ülést megelőzően elmondta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állásfoglalását fogja kérni.
deutsche-wirtschafts-nachrichten.de tudósítása alapján
Facebook
Twitter
Pinterest
Instagram
Google+
YouTube
LinkedIn
RSS